MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
27
OKT
2015
A sümegi Mogyorós-domb
Az MFV új rovatában ezúttal a Dunántúli-középhegység Ny-i peremére látogatunk el, a Bakony sümegi "elvégződéséhez". 
Sümeg városát legtöbben a középkori váráról és szép műemlékeiről ismerik. De más is van ám ott!
A városka D-i peremén szégyenlősen és az átutazó szeme elől rejtve bújik meg a Mogyorós-domb, amely a magyar geológia és egyben régészet egy klasszikus feltárása/lelőhelye. 
A domb viszonylag kis területen szinte hiánytalanul feltárja a terület késő-jura és kora-kréta tengeri üledékeit, a tektonikai erők által függőlegesre állítva. A képen az ún. Mogyorósdombi Mészkő Formáció függőleges rétegei láthatók, amely nevével ellentétben nem csak mészkövet tartalmaz, hanem azok rétegei közé települt tűzkő-gumókat és rétegeket is. 
A tűzkő (vagy kőzettanos elnevezéssel radiolarit) egy szilánkos törésű, rendkívül kemény kőzet, amely az egykoron tengerben élt kovavázú egysejtűek (Radiolária) vázának oldódásával és újra kicsapódásával képződik. 

Őseink úgy 4000-6000 évvel ezelőtt rájöttek arra, hogy ez a radiolarit sokkal keményebb a többi kőzethez képest, s kibányászták azt. Az így kitermelt és létrehozott pattintott szilánkok kiválóak voltak szerszámok (pl. vágóeszközök) készítésére. Ezt az ősi tűzkőbányát találták meg a sümegi Mogyorós-dombon, amely emiatt kiemelkedő jelentőséggel bír a magyar geológiában és régészetben.
Az előzőekből is látszik, hogy a bányászat és az ásványi nyersanyagok használata szinte egyidős az emberiséggel!

A feltárás helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET