MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
27
OKT
2015
A Bucsecs gombasziklái
A mai napon a Déli-Kárpátokba, a fenséges Bucsecs hegységbe látogatunk el. 
Középiskolai vagy egyetemi tanulmányainkból ismerős lehet a gombaszikla kifejezés. A sivatagokban a szél hatására létrejövő bizarr formákat hívtuk így. A bucsecsi túránk során is találkozhatunk ilyen gombasziklákkal, pedig nem sivatagban vagyunk! Vajon mi kell ahhoz, hogy a szél a kőzetek "faragásával" ilyen formákat tudjon létrehozni?
A hegység fő felépítő kőzete a konglomerátum, a homokkő és a mészkő. A homokköves térszíneken található kőzetek az aprózódás (pl. fagyaprózódás) hatására alkotóelemeikre esnek szét. A homokkő fő felépítője a 7-es keménységű kvarc, ennek megfelelően tehát már adott egy jó kemény ásvány-törmelék. A 2000 m fölé nyúló, növényzet nélküli vad sziklaszirteken a szél akadálytalanul száguldhat át és sodorhatja magával a homokkőből kipergett kvarcokat.
A felszín felett száguldó kvarcok egymással és az útjukba eső kőzetekkel ütköznek és csiszolják, marják azt (korrázió). Hosszú idő alatt a felszínen lévő sziklatömbökből karcsú lábakon álló gombaszikla lesz. Ennek az oka, hogy a szél csak bizonyos, párszor 10 cm-es magasságba tudja felemelni a kvarcszemcsék nagy részét és marni a kőzeteket. Ezért van az, hogy ahol mart a szél, ott elkeskenyedik a kőzettest (anyaghiányos lesz), ahol nem, ott pedig "kalapként" marad meg az eredeti méret torzója. Egy idő után a láb annyira elkeskenyedik, hogy a gombaszikla lebillen, és úgymond megszűnik gomba lenni. 
A legszebb és legismertebb sziklacsoport a Babele névre hallgat, de számtalan helyen fellelhetjük őket! Láthatjuk tehát, hogy nem kell sivatag a gombasziklák kialakulásához, csak erős szél, kvarcszemcsék, kőzetek és sok idő!

A gombaszikla helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET