MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
27
OKT
2015
A "kő szeme" a Cserhátban
Az Északi-középhegységben, a Cserhát hegységben, Nagylóc és Szécsény között járunk. 
A két Nógrád megyei település között egy ÉNy-DK-i irányú, vasúti töltéshez hasonló hosszú vonulat kontúrjai ismerhetők fel. Ez nem más, mint egy telér. A telér egy olyan kőzettest, melynek anyaga egy már ott lévő, idősebb kőzetbe nyomult bele és szilárdult meg. A fogalomból következik, hogy nyilván magmás tevékenységhez köthetők ezen képződmények. 
A Cserhátban a miocén közepén (kb. 15 millió évvel ezelőtt) egy olyan jellegű vulkanizmus működött, amely során a mélyből feltörő magmás testek (andezit) nem nyomultak ki a felszínre, hanem hasadékokba "terelődtek", s ott lassan szilárdultak meg. Így jött létre ez a vonulat is, amely egy idősebb üledékes kőzetbe (Szécsényi Slír formáció) préselődött bele. 
A fent említett vonulaton sétálva egykori kis "bicskabányák" nyomai fedezhetők fel, amelyeket már lassan kezd visszahódítani a növényzet. 
Az egyik ilyen kis kőfejtőben készült az alábbi kép, amelyen egy "szemeskő" látható. Az elnevezés azért idézőjeles, mert a homokkő-területeinken található egyes kerekded konkréciókat hívjuk így inkább. 
Kialakulásuk okai: az andezites magma/láva lassú hűlése kintről befelé történik koncentrikusan, amely már előre létrehoz/meghatároz egy belső struktúrát. A későbbi mállási folyamatok hatására a kőzet ezen hagymahéjszerű kis rétegei hántolódnak le, értelemszerűen kintről haladva befelé. 
Így jönnek létre ezek a "szemes kövek", amelyek valóban úgy hatnak, mintha a bánya fala figyelne minket!

A feltárás helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET