MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
27
OKT
2015
A nagyenyedi mészárlás emlékezete
Nagyenyed híres történelmi iskolavároskája Erdély egyik igazi gyöngyszeme. A településen számos látnivaló kínálkozik (pl. a református kollégium épületei, középkori templomok és vár), amelyek megtekintésre mindenképp érdemesek. 
A várfal tövében sétálva egy kis kőtáblára lehetünk figyelmesek, amelyen a következő áll: MDCCCXLIX. Január 8. A táblácska mellett általában a legtöbb turista elsétál, pedig a dátum a városka legnagyobb történelmi tragédiájára hívja fel a figyelmet. 
Mint köztudott, az 1848/1849-es szabadságharc alatt Erdélyben súlyos harcok dúltak, hisz a románok a magyar ügy ellen fordultak. A román parasztokat a pópák eskették fel (ilyen volt Axente Sever), hogy a kereszt és Isten nevében kövessék el rémtetteiket. 
A felesketett román csőcselék január 8-án éjszaka a városra tört és irtózatos mészárlást végzett a magyar lakosság körében. A mócok házról-házra haladtak és válogatott módszerekkel irtották ki a város lakosságát (pl. kibelezés, csonkítás, megvakítás, magzatok anyaméhből való kivágása, stb.). Akinek sikerült elfutni, az a -20 fokos hidegben halálra fagyott. A halottak száma 800 és 1000 körül lehetett. Állítólag a megkínzottak üvöltése még a 22 km-re fekvő Mihálcfalvára is elhallatszott a tiszta légköri viszonyok miatt. A gyülevész had felégette a templomokat, felgyújtotta a levéltárakat és kegyetlen módon megkínozta és megölte a papokat, tiszteleteseket is. Az áldozatok nagy része ifjú, agg férfi, ill. nő volt, hisz a harcképes férfiak a többi erdélyi hadszíntéren harcoltak. 
A közel ezer holttestet a mai emléktábla előterében lévő gödrökbe szórták és elhantolták (a mócok eltávozása után visszaszivárgó magyar lakosság). 
Egy újabb példát láthatunk arra, hogy a köves mesélnek! A táblán lévő sejtelmes dátum, pedig az erdélyi történelem egyik legsúlyosabb epizódját jeleníti meg. Azt, amikor az addig évszázadokig egymás mellett békésen élő népek egymás ellenségei lettek! Emlékezzünk rájuk!

Az emlékmű helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET