MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
27
OKT
2015
Az ivádi Nagy-Lyukas-kő
Salgótarján és Ózd között egy kevesek által ismert, homokkőből álló dombvidék helyezkedik el. A terület nagy részét a miocén földtörténeti kor elején képződött sekélytengeri homokkő borítja, amelyet a szakemberek Pétervásárai Homokkő Formációnak neveznek, kora 19-23 millió év. A homokkövön változatos természetes és mesterséges (emberkéz alkotta) formakincs alakult ki. 
A Pétervására melletti csendes kis Ivád falucskából észak felé sétálva, a szép nevű Szent-völgy keleti oldalában már messziről látható egy bizarr sziklaképződmény, amelyet Nagy-Lyukas-kőnek neveznek. A homokkőből álló sziklamonstrum azért ilyen furcsa alakú, mert a homokkőrétegek cementáltsága a rétegsoron belül helyről-helyre változik, s a keményebb homokkövek kevésbé, a puhábbak jobban pusztulnak. 
Már messziről feltűnik a sziklán egy sötéten ásító üreg szája, ami nem természetes eredetű: a kis helyiséget az egykoron itt élő remeték faraghatták ki. Pontos adatunk nincsen róla, hogy mikor készülhettek. A sziklafal tetejére felmászva pedig egy kúpos sziklát lelhetünk fel, amely tetejére valakik valamikor tál alakú bemélyedést faragtak. A tálból kis csatornák indulnak a perem felé, olyat sugallva, mintha valamit el akartak volna vezetni a tálból. 
Mai keresztény gondolkodással nem érthetjük meg azon pogány népcsoportok rituális tevékenységeit, amelyek során áldozati állatot mutattak be a befaragott tálban és a csatornák pedig a keletkező vért vezethették el. Ilyen tál található Sirok mellett is, melynek a neve a Törökasztalra hallgat. A fal tetejéről csodálatos kilátásban lehet részünk. 

A Nagy-Lyukas-kő helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET