MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
27
OKT
2015
A béri Nagy-hegy andezitoszlopai
Ezúttal Nógrád megyébe látogatunk el, a dombok között szégyenlősen megbújó Bér falucskába. A kis zsákfaluban régi parasztházakat és egy középkori eredetű templomot is megtekinthetünk. Aki azonban egy kis túrára és geológiára vágyik, az induljon el ÉNy felé a Bér-patak mentén, a híres béri Nagy-hegy védett területe felé. 
A Novohrad-Nógrád Geopark egyik fontos földtani attrakciója a Nagy-hegyen található, a volt Holczer-féle andezitbányában. Az itt látható andezitoszlopok nem csak hogy oszlopos elválást mutatnak, hanem ívesen hajlottak is, ami miatt egyedülállónak számítanak. 
A Cserhát hegység ezen részét a földtörténeti miocén kor közepén képződött andezitek építik fel. Kb. 14-15 millió évvel ezelőtt az andezites magma nem ömlött ki a felszínre közvetlenül, hanem hasadékokba nyomult bele, s ott hűlt ki fokozatosan. Ezeket a hatalmas, több km-en át követhető vonulatokat teléreknek hívjuk. Egy ilyen andezites telérbe kezdtek bányászkodni valamikor a 20. század elején. Szerencsénk volt, hisz a bányászat feltárta azt a földtani szerkezetet, amit valószínűleg soha sem láttunk volna meg. 
Az oszlopos elválás kialakulása a magma kihűlésével van kapcsolatban: a zsugorodás miatt a kőzetek oszlopokra (4,5 vagy 6 szög) hasadoznak, hisz így tudják legoptimálisabban kihasználni a rendelkezésükre álló teret. Az alapszabály, hogy az oszloposság mindig merőleges a hűtő felületre. A hajlott "andezit-csúszda" úgy alakulhatott ki, hogy a hűtő felület is íves lehetett (ősi völgy oldala?). 
A kiváló műszaki paraméterekkel rendelkező andezitet ma már nem bányásszák, sőt, már védik is, mert a maga nemében a világon egyedülálló.

A "andezitcsúszda" helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET