MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
27
OKT
2015
A kiskunsági homok titkai
A mai alkalommal kicsit becsapós a cím, mert nem kőről, kőzetről lesz szó, hanem a homok nevezetű laza üledékről. 
A homokot mindenki ismeri, ha máshonnan nem, akkor a gyermekkorából, a homokozóból. A homok egy főleg kvarcszemcsékből álló laza üledék, amely szemcsemérete 0,0625-2 mm között ingadozik. Természetesen az anyagi minőségtől függetlenül is beszélhetünk homok szemcseméretű anyagokról. A kemény és ellenálló (7-es keménység) kvarc mellett előfordulhat még a homokban csillám, földpát, de nehézásványok is. A különféle szemcseméretű, ásványos összetételű és színű homokok kőzetek aprózódása, szállítódása és lerakódása útján jönnek létre. Kőzetté vált változata a homokkő. 
Hazánkban Belső-Somogyban, a Kiskunságban, a Nyírségben és még egy-két foltszerű előfordulásban van jelen laza, alapvetően szél által szállított homok. A képen a Kiskunsági Nemzeti Park Fülöpháza melletti, még ma is mozgó homokbuckája látható. A szél által szállított (eolikus) homokot a munkaképes szelek halmozták fel, akkumulálták. A Kiskunság területén a pleisztocén végén a Duna és mellékfolyói kalandoztak, majd úgy 30-35 ezer éve elhagyták a területet, amely ezáltal egy kiszáradt, kiemelt hordalékkúp maradt. Ekkor a szél vette át a hatalmat és halmozta át a homokot hatalmas buckarendszerekbe. Ahol a növényzet megtelepedik, ott a szél nem tud eredményes munkát végezni. Az elmúlt 10 ezer évben az éghajlat és antropogén hatások miatt többször megindult a homokmozgás a Kiskunságban. 
A képen a Fülöpháza mellett található homokbucka látható, amelyen szélbarázdák figyelhetők meg. Ezek merőlegesen helyezkednek el a szél irányára és a szélárnyékos (lee) oldaluk meredekebb (33-35°).
A homokbucka és környéke ma engedéllyel látogatható!

A homokbucka helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET