MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
27
OKT
2015
A szársomlyói tárók nyomában
A Dél-Dunántúlon méltóságteljesen emelkedik az alacsonyabb térszín fölé a borairól is nevezetes Villányi-hegység. 
A hegység fő tömegét triász, jura és kréta korú (mezozoós) üledékes kőzetek, főleg különféle mészkövek építik fel. A rétegsor legszemléletesebben a Villány melletti Templom-hegyen tárul fel. 
A sasbércekből (horsztokból) álló alacsony hegység legmagasabb pontja a 442 m magas Szársomlyó (a szár szó a régi magyar nyelvben kopaszt jelent). A védett hegy nevezetes földtudományi, tájképi, kultúrtörténeti és növénytani/állattani értékeiről is.
A Szársomlyó fő tömegét késő-jura és kora-kréta mészkövek (Szársomlyói Mészkő Formáció, Nagyharsányi Mészkő Formáció) építik fel. Az viszont kevésbé köztudott, hogy a kréta időszak elején egy szárazulati epizód is szerepet játszott a rétegsorok "kialakításában". A kréta elején a korábban képződött mészkövek kiemelkedtek és felszínükön trópusi tönkösödés, laterites mállás vette kezdetét. A mállás során alumíniumban dús bauxit képződött, amely az ősi karsztos térszín mélyedéseiben halmozódott fel. Ezt később befedték a fiatalabb kréta képződmények. 
A hegy déli oldalát szemlélve vörös színű foltok és sötéten ásító tárók szádái tűnnek elő. A II. világháború alatt a németek az itt található, jó minőségű ércet tárók segítségével kitermelték a hegy gyomrából, hadiipari célokra használva fel azt. Az előzőekből következik, hogy itt található hazánk legrégebbi és legjobb minőségű bauxitja. 
A tárók bejárása ma tilos és balesetveszélyes, azok csak a DDNPI vezetőivel látogathatók. Érdekes bemászni a nyáron is hideget árasztó, denevérekkel teli tárókba!

A táró helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET