MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
27
OKT
2015
Mi is az a talaj?
A rideg kőzetekből álló hegyláncok és a történelmi emlékekben gazdag Kárpát-medence után most egy olyan szó szerint "földtani" egységet elemzünk, amely ebben a percben is mindenkit körülvesz. Ez nem más, mint a talaj!
A talaj szavunk egy ősi finnugor szó és telket jelentett eredetileg. A talajra többféle definíció létezik, de általánosságban elfogadhatjuk azt a megfogalmazást, hogy: a talaj a földfelszín legkülső, szilárd, termékeny része, amely vizet és tápanyagokat biztosít a benne élő élőlények (alapvetően a növények) számára. 
A talaj alapvetően különféle szilárd ásványok keveréke, amelyben azok mellett található több és kevesebb víz és levegő, valamint szerves vegyületek is. Sok csapadék és alulról jövő felszín alatti víz hatására a talaj szilárd részei között lévő pórusokból a levegő kiszorul és víz veszi át a helyét. Ellenkező esetben a kiszáradás hatására a víz kiszorul, és a levegő veszi át a szerepet.
A talaj a természeti környezet egyik legösszetettebb rendszere, természeti erőforrása, amely több földi geoszféra (pl. atmoszféra, hidroszféra, litoszféra, bioszféra) szoros hatása alatt áll. Kialakulásukban szerepet játszik az anyakőzet (amiből és amin lesz), a domborzat, az éghajlat, a vízrajz és az ember hatása is. 
A talaj szintekre tagolódik (A, B és C szintek). Általánosságban elmondható, hogy lefelé haladva egyre világosabbak, csökken bennük a humusztartalom és a biológiai aktivitás is. A C szint, vagyis az alapkőzet után már nem beszélhetünk talajról, mivel nem termékeny. A talajok vastagsága ennek megfelelően változó, lehet pár cm-től akár több méter is. 
Talajszelvénnyel való, ásásos feltárás esetén hazánkban elmondható, hogy 150-200 cm körül el kell érni az anyakőzetet. Természetesen léteznek vastagabb talajok is. 
A talajok védendő értékek, hisz elszennyezésükkel az emberi társadalmak alapjait adó értékeket tesszük tönkre!
A képen egy Békéscsaba melletti réti csernozjom talaj kb. 150 cm mély szelvénye látható. 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET