MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
27
OKT
2015
Mi is az a gyökérkarr?
Ha valaki olyan térszínen túrázik, amelyet jól oldódó mészkövek borítanak, feltűnő lehet, hogy egy olyan speciális formakincs alakul ki ezeken a területeken, amely máshol nem jellemző. Azt a folyamatot, amely hatására a karbonátos kőzetek szénsavas víz hatására oldódnak, karsztosodásnak nevezzük, az így létrejött formakincset pedig karsztos formáknak nevezzük. 
A legjobban a tiszta kalcium-karbonátból álló mészkövek oldódnak, de tudnak karsztosodni bizonyos homokkövek, a dolomit, egyes sókőzetek és akár a lösz is. Kétség kívül a leglátványosabb és legklasszikusabb formakincs mészköveken jön létre. A folyamat elemei, amelyek nélkül nem jöhet létre a karsztosodás: jól oldódó mészkő, oldószer (szénsavas víz) és talaj (ez a szénsavas vízzel összefügg). 
Hazánk területén az Aggteleki-karszt, a Bükk, a Mecsek és a Villányi-hegység, valamint a Dunántúli-középhegység egyes tagjai állanak mészkőből, ahol a karsztosodás feltételei is adottak. 
A fenti kép az Aggteleki-karszton készült, Aggtelektől nem messze, és a forma neve gyökérkarr. Ez a kerekded és mély mikroforma úgy alakul ki, hogy a mészkövet fedő talajban lévő növények (fák, cserjék) gyökerei gyökérsavakat termelnek, amelyek jól oldják a mészkövet. A gyökér körül folyamatosan mélyül a lyuk, amíg a talaj és azzal együtt a növény gyökerestül meg nem semmisül (pl. erdőirtás hatására). A korábban a talaj alatt, a szemünk előtt rejtve létrejövő forma így a felszínre kerülhet, s gyökérkarrként tekinthetjük meg. 
A látványos karsztos formakincs, így a képen látható gyökérkarr is az ún. Wettersteini Mészkő Formációban alakult ki, amely a triász időszak közepén és végén alakult ki (úgy 240 millió éve).

A cikkben szereplő helyet és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET