MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
28
OKT
2015
Hazánk legnagyobb bazaltszurdoka a Bükkben
A kicsiny hegyi falu, Szarvaskő Eger és Szilvásvárad között helyezkedik el, a Bükk nyugati peremén. 
A ma már üdülőfalunak mondható Szarvaskő fölött vöröses sziklákból álló bérc emelkedik, melyen egy középkori vár romjai találhatók. Innen tovább gyalogosan közelíthető meg az Akasztó-bérc, ahonnan a lent látható kép is készült. Innen a tájra csodálkozva lábunk alatt észrevehetünk egy rendkívül mély és kacskaringós szurdokot, melyben a közút is alig fér el, a vasút pedig nem is.
Az Eger-patak által létrehozott szurdok jura időszaki bazaltban alakult ki. A Bükki-egység akkor egy táguló kis óceáni medence környezetében helyezkedett el. Ennek során a mélyvízi, finomszemű agyagos képződményekbe gabbrótestek hatoltak, az óceán aljzatára pedig bazaltláva folyt ki. A kis óceáni ág a krétára ugyan bezáródott, de képződményei ma a felszín közelében ismét tanulmányozhatók Szarvaskő körül, az eróziónak köszönhetően. Ebben a kemény, rozsdásan málló bazaltban hozta létre az Eger-patak hazánk legnagyobb bazaltszurdokát, az elmúlt pár millió év során. Feltehetjük a kérdést, hogy egy ilyen kemény kőzetben a vízfolyás miért alakított ki ilyen nagy ívű kanyarokat? Miért nem egyenesen folyt le az alacsonyabb térszín felé?
Egy speciális völgytípusról van szó itt, melynek neve epigenetikus (átöröklött) völgy. Ennek a lényege, hogy a kemény jura bazaltot később puhább és jóval fiatalabb képződmények fedték be. Ezeken a puhább kőzeteken kezdett el kanyarogni, meanderezni az Eger-patak őse jó pár millió évvel ezelőtt. Amikor átvágta magát ezeken az üledékeken a hegység emelkedése miatt a vízfolyás, elérte az alattuk fekvő kemény bazaltot. Ekkor már nem volt mit tennie, mert az eredeti kanyargós mintázat mintegy átöröklődött, átkényszerült a kemény jura bazaltra. 
A meseszép szurdok alja veszélyes az országút forgalma miatt, pedig itt tankönyvbe illő párnalávák tanulmányozhatók. A szurdok régen oly szűk volt, hogy a 19. században egy egri érsek, Pyrker János átvágatta, hogy elférjen egymás mellett két szekér. A vasút vonalvezetését már nem tudták megoldani, ezért viaduktok és alagutak készültek el Szarvaskő környékén. 

A Szarvaskői-szoros helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET