MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
28
OKT
2015
A kréta vulkanizmus nyomai a Villányi-hegységben
A Dél-Dunántúlon található Villányi-hegységet a földtörténeti mezozoóikumban (középidőben) képződött üledékes kőzetek építik fel. Ezek főleg triász, jura és kréta korú, döntően karbonátos kőzetek (főleg mészkő, alárendelten dolomit), amelyek a képződésük utáni földtörténeti korokban pikkelyekbe rendeződtek. Ezek a deformált kőzettestek "lógnak" ki a környék laza üledékekkel borított térszíneiből. A borairól is híres hegység legmagasabb pontja a 442 m magas Szársomlyó. 
A képen a Siklós mellett található Szabolcs-völgyi kőfejtő egy részlete látható, amely ma is egy intenzív termelés alatt lévő bánya. A kőfejtőben a késő-jura Szársomlyói Mészkő Formáció és a kora-kréta Nagyharsányi Mészkő Formáció rétegei bukkannak elő, látványos feltárások sorozatában. 
A kréta időszak vége felé, úgy kb. 65 millió évvel ezelőtt a korábban lerakódott üledékes kőzeteket magmás tevékenység érintette. E során bazaltos összetételű telérek törték át több helyen az idősebb üledékes kőzettesteket. A Mecsekben és a Villányi-hegységben ez a kréta vulkáni hatás több helyen is tetten érhető. A Pécs melletti vasasi volt szénbányában pl. a jura feketekőszenet a magma természetes koksszá alakította. 
A fotón szintén jól látható, hogy a kőzetben nem csak kréta bazalt van, hanem megfigyelhető egy sárgásbarnás agyagos kitöltés is, amely miocén korú. 

A külfejtés helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET