MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
28
OKT
2015
Az Árpád-vonal maradványai Kárpátalján
Ezúttal a Kárpát-medence egy kevésbé ismert, de szemet gyönyörködtető zugába, a ma Ukrajnához tartozó Kárpátaljára látogatunk el. A terület számtalan természeti és kulturális csodája közül most a Kárpátok sűrűjébe hatolunk be, s vasbeton romokat nézegetünk, az Árpád-vonal maradványait. 
A Magyar Királyi Honvédség a II. világháború elején kezdte kiépíteni az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban az Árpád-vonalat. A védelmi rendszer 1939-44 között épült ki, amelyet később kiegészítettek a Hunyadi- és a Szent László-állások is. Az építők kihasználták a terep adta egyedülálló lehetőségeket. Az ország belsejébe futó folyó- és patakvölgyek, szorosok védelmére összpontosítottak, hiszen az ezer méternél magasabb hegyekben nagyobb csapatok támadása lehetetlen. A völgyeket egy-egy völgyzárral reteszelték el, amelyek rendszerint 15-20 betonerődből álltak. Ezek földbe vájt fedezékek voltak, melyek tetőzete 60-100 cm vastagságú volt. Innen ágaztak el futóárkok, védelmükben el lehetett jutni a nyílt tüzelőállásokhoz, amelyek egymás felett helyezkedtek el a hegyoldalon. Lent, az utakat, patakvölgyeket elaknásították, és betonprizmákat helyeztek el, amik a harckocsik mozgását akadályozták. 
A történelem kereke viszont úgy forgott, hogy kedves keleti szomszédunk ki tudott lépni időben a háborúból és átállva a szovjetek oldalára, együttes erővel tudtak fellépni hazánk ellen. Ennek megfelelően a 4. Ukrán Front 1944 végén, a románokkal karöltve dél felől egyszerűen megkerülte a védelmi vonalat, és Magyarország területére rontott. Tehát elmondhatjuk, hogy Európa egyik legnagyobb védelmi rendszere sohasem volt élesben bevetve. 
A fotó Felsőgereben mellett készült, nem messze a Vereckei-hágótól. Itt az erőd alagútjait, helyiségit szépen rendbehozták, s ma már turisztikai célokat szolgálnak. 

A bunkerrendszer helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET