MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
28
OKT
2015
A cserépfalui Suba-lyuk rejtelme
Ezen az esős hétfői napon a Bükk déli peremére látogatunk el, a Cserépfalutól északra lévő Hór-völgy oldalába. A völgytalp aljáról meredek lépcsősor indul a 279 m tengerszint feletti magasságban található Suba-lyuk sötét szájához, amely a völgy talpa felett kb. 40-50 m-re helyezkedik el. 
A Bükk egyik legnagyobb barlangja nevét egy szegény cserépfalui betyárlegényről, Suba Lukácsról kapta. A hatalmas üreg egy triász időszaki mészkőben oldódott ki, amely neve Bervai Mészkő Formáció. A formáció karbonátos üledékei egy terjedelmes karbonát-platformon rakódtak le, amelyet trópusi meleg és sekély vizű tenger borított. A mészkövet megfigyelve az egykori gazdag tengeri élővilág maradványai is tanulmányozhatók (pl. mészszivacsok, telepes korallok). A könnyen oldódó mészkőbe a magasabb térszínekről leszálló vizek hatalmas üreget oldottak/koptattak ki. A barlang ma egy egykori, a völgytalpon elhelyezkedő forrásbarlang romja. Az egykori forrásbarlang a hegység emelkedése következtében került a völgytalp fölé kb. 40-50 méterrel. 
A barlang nem csak a méreteiről és látványosságáról híres, hanem a benne talált régészeti leletekről is. 1932-ben egy Dancza János nevezetű amatőr barlangász és régész egy 25-35 év közötti és egy 3 év körüli gyerek maradványait találta meg. Később a maradványokról kiderültek, hogy a neander-völgyi embertől származnak. A neander-völgyiek az emberi törzsfejlődés zsákutcájába tartoznak, s leleteik igen ritkák. A barlangi kitöltés részletes feldolgozása során kiderült, hogy a barlangban több ízben is laktak emberi közösségek, főleg a pleisztocén hidegebb klímaszakaszaiban. 
A barlang fokozottan védett!

A barlang helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET