MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
28
OKT
2015
Kisvasúti alagút maradványai a Medvesben
A Salgótarján környéki hegyek számos hasznosítható ásványi nyersanyagot rejtenek. A 19. század közepén indult meg a miocén korú barnakőszén kitermelése, amelyet pár évtizedre rá követett a bazaltbányászat is. A bányászati tevékenység teljesen átalakította a város természeti-társadalmi környezetét és szerkezetét is. 
A várostól nem messze található a Medves-fennsík, amely Közép-Európa legnagyobb bazaltplatója. A bazalt alatt nem is olyan mélyen rejtőznek a szénrétegek, amelyeket a plató alól mélyműveléssel termeltek ki. A szén és a bazalt szállítása egy rendszerre épült rá, amelynek fontos elemei voltak a keskeny nyomközű vasutak. 
A Medves-plató (Eresztvény) és Somoskőújfalu között 1912-ben épült meg a 760 mm-es nyomközű kisvasút, amely főleg követ szállított, ill. a bányászathoz szükséges eszközöket, valamint munkásokat is. A követ a platóról a somoskőújfalui MÁV állomás melletti rakodóhoz szállították le. Kezdetben gőzvontatás volt a jellemző, amelyet a '60-as években felváltott a diesel-vontatás. 
Ennek a vonalnak volt az egyik alagútja a képen is látható műtárgy, amelyet homokkőbe vájtak. Hossza kb. 150 m, magassága kb. 6 m. A szálkőzetben haladó alagút oldalfalait és nyílásait bazalttal rakták ki.
A kőszállító kisvasút történetéhez több érdekesség is tartozik. 1932-ben az alagút közelében fekvő kőhíd a szerelvény alatt beszakadt és a mélybe zuhant. A balesetben többen is meghaltak. 1948-ban pedig ismeretlen fegyveresek a vonatot az alagút közelében kisiklatták és a rajta lévő pénzt elrabolták, amelyet éppen a bányába dolgozó munkásoknak vittek fizetés gyanánt. 
1963-ban a vasúti forgalom megszűnt, akárcsak a kőbányászat is, a síneket szétlopták. Ma az alagút kiváló állapotban megtekinthető Eresztvény közelében, s rajta (benne) turista- és kerékpárút vezet. 

Az alagút helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET