MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
20
NOV
2015
Kőzetbe zárt ősi világ a bakonyi Pörgöl-barlangban
A Dunántúli-középhegység egyik legterjedelmesebb tagja a Bakony. Jelentőségét az is mutatja, hogy régen az egész középhegységre a Bakonyerdő kifejezést használták. 
Mivel a Bakony javarészt üledékes kőzetekből áll, ezért hegységszerte számtalan barlanggal találkozhatunk. Ilyen a Bakonybéltől nem messze, a Száraz-Gerence-völgy felett 50 méterrel tátongó Pörgöl-barlang (Száraz-Gerencei-barlang) is. A kb. 40 m hosszú, fokozottan védett barlang egy ősi forrásbarlang maradványa, amely valaha a völgytalpon helyezkedett el. A terület kiemelkedése miatt viszont ma kb. 50 m-rel a völgytalp felett található, s egy romosodó, elaggott forrásbarlang képét mutatja. A barlangba besétálva és a befoglaló kőzetet alaposabban megvizsgálva szív alakú rajzolatokra lehetünk figyelmesek. A barlang egy késő-triász korú (kb. 200 millió éves) mészkőben, az ún. "dachsteini mészkőben" alakult ki. A kőzet eredeti, mésziszapos anyaga a Tethysnek nevezett ősi óceán hatalmas, lassan süllyedő selfjén halmozódott. Az árapályöv alatt termetes kagylók éltek, melyeket Megalodusoknak nevezünk.
A kagylók elpusztulása és a lágy részek elbomlása után a héjak belsejét mésziszap töltötte ki. A szép szív alakú rajzolatokat azért láthatjuk, mert a kagylóhéj anyaga (aragonit) különbözik a befoglaló kőzet anyagától (kalcit), s jobban ellenáll az oldódásnak. Ezért a héjak mintegy kiemelkednek, kirajzolódnak a befoglaló kőzetek oldódás marta felszínéből.

A barlang pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET