MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
2
DEC
2015
A bauxit és ami felette van
Bauxit! Mindenkinek ismerősen csenghet a vöröses színű üledék neve, amely egy francia kisváros nevét őrzi. De azt kevesebben tudhatják, hogy a bauxit képződéséhez milyen érdekes és tanulságos történetek tartoznak. Induljunk hát el ezek nyomában! 
A bauxit különféle (főleg magmás) kőzetek ún. allitos mállásával keletkezik, trópusi-szubtrópusi és csapadékos klíma alatt. A rendkívül forró és csapadékos éghajlat miatt egyes kőzetek erős mállásnak indulnak és lúgos kémhatás alatt bizonyos összetevőik oldatokkal elszállítódnak, míg más alkotóik helyben felhalmozódnak. A felhalmozódó alumínium-, vas- és mangán-vegyületek hosszú idő alatt műrevaló bauxitos érctelepeket hozhatnak létre. Ezek közül az alumínium a fontos, hisz ennek az érce az agyag-kinézetű, a főleg vasas szennyeződésektől vöröses bauxit. Az érc ma is képződik a trópusi területeken (lateritbauxit), de a mérsékelt övezet bauxitjai a földtörténet olyan korábbi szakaszaiban képződtek, amikor a klíma trópusi-szubtrópusi volt. A bauxit képződésének, megmaradásának a feltétele még, hogy betemetődjön különféle üledékekkel, amelyek megóvják azt a lepusztulástól. 
Hazánk bauxitjainak a nagy része a kréta és az eocén földtörténeti időszakokban keletkeztek, amikor is adott volt az az ősföldrajzi állapot (tagolt szárazföldi térszín) és klíma, amely alatt kialakulhattak. Magyarország bauxitjainak döntő hányada a Bakonyban és a Vértesben lelhető fel, de a bányászatuk jelentősen lecsökkent a rendszerváltás körüli időkben. Pedig hazánk az 1980-as években a világ 8. legnagyobb termelője volt!
(A képen a nyirádi bauxitterület Ferenc-külfejtése látható.)

A külfejtés pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET