MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
5
DEC
2015
A szénképződés nyomában
A kőszén egy szilárd halmazállapotú, éghető, a földtörténeti múltban élt növények anyagából keletkezett szerves üledékes kőzet. Fosszilis energiahordozó, amely azt jelenti, hogy régen képződött, s bányászatával egyre kevesebb lesz belőle, egyszer majd elfogy. 
Keletkezéséhez nagy tömegű növényi anyag kell (tengerparti vagy tavi mocsarak), amely betemetődik, s hosszú idő alatt növekvő nyomásnak/hőmérsékletnek van kitéve. A betemetődés miatt a növényi anyagok tömörödnek és olyan bonyolult bio-, majd geokémiai folyamatok játszódnak le bennük, amely során a képződmény széntartalma egyre nagyobb lesz. A folyamat kezdetén tőzeg keletkezik, majd lignit, barna- és feketekőszén, végül antracit. Az eltemetett szénrétegek később mély- vagy külszíni művelésű bányászattal lesznek kinyerhetők azon kőzetek "fogságából", amelyek nem tartalmaznak kőszenet. 
Hazánk legöregebb műrevaló kőszene a Mecsekben található, jura időszaki feketekőszén. Ez után következik a kréta korú ajkai barnakőszén, majd jönnek a főleg eocén korú barnakőszenek, amelyek döntő hányada a Dunántúli-középhegységben képződött. A Nógrád és BAZ megyei, valamint Sopron környéki barnakőszenek miocén korúak, akárcsak a Bükk- és Mátraalján fellelhető lignitek. 
Magyarországon ma már szinte az összes jelentősebb kőszénbánya megszűnt, kivételt képeznek a pannon korú lignittelepeink (Visonta, Bükkábrány). 
A képen a Vértesben található egyik volt bauxit-külfejtés fedő eocén rétegsora látható, amely szénrétegeket rejt. Ezek viszont rossz minőségűek és vékonyak, ezért soha nem termelték őket. A háttérben szépen látszik a vörös színű bauxit, amellyel nem régen foglalkoztunk

A külfejtés pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET