MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
8
JAN
2016
Hollókő várának építőkövei
Nógrád megyében, a Cserhát erdők borította dombjai között fekszik a turisták által közkedvelt Hollókő. A kis falu és táji környezete az UNESCO Világörökség részét képezi. A számtalan látnivaló közül az egyik legkedveltebb a falu fölé magasodó dombon épült középkori vár maradványai. A várat a 13. században építtette a Kacsis család. A vár történetét most kikerülve nézzük meg azt, hogy hová és miből is épült az erősség!
A Cserhát területének keleti felét különféle vulkanikus kőzetek alkotják. Ezek a döntően andezites jellegű képződmények kb. 14-15 millió évvel ezelőtt (földtörténeti miocén kor) keletkeztek a felszínre ömlő vagy a földkéreg sekélyebb részeibe benyomuló magma lassú kihűlésével. A hollókői Vár-hegy anyaga is andezit, méghozzá olyan kifejlődésű, amit szubvulkáninak nevezünk. Ez azt jelenti, hogy a forró magma annak idején nem ömlött ki a felszínre, hanem az ott lévő idősebb kőzetekbe nyomult bele, s ott lassan hűlt ki. Így különféle méretű telérek jöttek létre. Ezeket a teléreket a miocén óta eltelt hosszú idő "vasfoga" kihámozta az idősebb és puhább kőzetek fogságából. Az exhumálódott telérek a táj markáns és kiemelkedő elemei, amelyekre számos esetben középkori erősség épült. Így például Hollókő vára is. 
A vár területét bejárva láthatjuk, hogy az építőkövek helyi kőzetanyagból származnak, méghozzá a Vár-hegy szubvulkáni andezitjéből. Ez a kőzet szilárdsága miatt alkalmas volt a középkorban a vár építéséhez. Úgy is mondhatjuk, hogy a vár építése a vár helyén nyílt kis ideiglenes kőbányából történt. 
A képen is jól látszik, hogy az öregtorony sarkainál egy világosabb színű, inkább díszítőelemként funkcionáló kőzetet is beépítettek. Közelebbről szemügyre véve ősmaradványok sokasága (pl. kagylók, csigák) fedezhető fel bennük. Ez a világos üledékes kőzet Hollókő tágabb környezetéből származik és a miocénben létező sekély és meleg vizű bádeni szigettenger képződménye (ún. lajtamészkő). 
A vár viszonylag jó állapotban maradt az utókorra, noha a település lakói a vár köveit saját céljaikra (pl. házak talapzata) is felhasználták néha.

A várrom pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
 
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET