MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
12
JAN
2016
A természet játéka: a Csabai-gomba
A Pilis és a Budai-hegység ölelésében, az Országos Kéktúra útvonala mentén helyezkedik el Piliscsaba bájos kisvárosa. A településtől délre elterülő erdő egy igazi földtani és felszínalaktani csemegét rejt, amely a Csabai-gomba névre hallgat. A gomba ez esetben nem ehető, mert kemény kőzetből áll, s több méter magas!
A bizarr alakú sziklaképződmény kialakulása még nem teljesen tisztázott. Ha anyagát közelebbről tanulmányozzuk, akkor különféle méretű, alakú (lekerekített és szögletes) és fajtájú (pl. agyag, márga, dolomit, mészkő) törmelékekből cementálódott össze. A terület földtani térképét tanulmányozva az oligocén korú Hárshegyi Homokkő Formáció üledékeit fedezhetjük fel. Az oligocén képződmény itt közvetlenül települ a késő-triász alaphegységi kőzetekre. Ez ősföldrajzi vonatkozásban azt jelenti, hogy a visszatérő oligocén tenger partját a 170 millió évvel korábban képződött mészkövek és dolomit alkották. A tengervíz hullámzása bontotta a partok anyagát és áthalmozta azt, miközben formálta, kerekítette azok szemcséit. Így létrejött a "hárshegyi homokkő" ún. bázisképződménye, amely durvaszemű kőzetdarabokból és kavicsokból cementálódott össze. Ezen a különféle módon cementált összleten formálódott ki a Csabai-gomba. 
A Piliscsabától délre kitakarózó hegyoldalt a külső erők (pl. víz, jég, szél) "vasfoga" bizarr formájúra "faragta" az utóbbi pár millió évben, s a felszínfejlődés igazodott a mindenkori klímához is. A válogató lepusztítás (szelektív denudáció) a sziklatömb alsó felét jobban érintette, mint a tetejét, mert azok cementáltsága eltérő. Így formálódhatott ki hosszú idők alatt hazánk egyik legkülönösebb alakú és kevésbé ismert sziklaképződménye. 
A Csabai-gomba az OKT útvonaláról ma már könnyen megközelíthető, s a fölé épített kilátóból megcsodálható. 


A Csabai-gomba pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET