MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
14
JAN
2016
Napóleon kalapja a Visegrádi-hegységben van!
Ki ne hallott volna már az európai nagyhatalmak leigázójáról és a jellegzetes fejfedőjéről is híres zsarnokról, Bonaparte Napóleonról. De vajon mit keres a kalapja a Pomáz feletti Kő-hegyen? A rossz hír az, hogy semmit, hisz ez egy különleges sziklaképződmény fantázianeve. Nézzük meg a továbbiakban, hogy hogyan is alakult ki ezen karcsú sziklatorony!
A Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű tájegységünk, amelyet kb. 15-16,5 millió évvel ezelőtt lezajlott szakaszos, időben és térben elhúzódó vulkáni működés hozott létre. A kitörések jellege változó volt: hevesebb robbanásos és "csendesebb", főleg lávát produkáló erupciók váltogatták egymást. Ennek hatására nagy vastagságú vulkáni összlet jött létre, változatos kőzetféleségekkel, pl. andezit és tufája, dácit és tufája. Ilyen kitöréstermékekből áll a Pomáz feletti Kő-hegy is, amelynek a geológusok által használt neve a Holdvilágárki Dácittufa Formáció. 

A kőzetet tanulmányozva észrevehetjük annak szemcsés felépítését, amelyben pár mm-estől akár méteresig váltakozhatnak a vulkánból kikerült törmelék- és lávadarabok. A vulkáni felépítményből a robbanásos jellegű anyag a légkörből visszahullva és a vulkán oldalán lavinaszerűen lezúdulva halmozódott fel. A vulkáni törmelékes összlet a külső erők (pl. víz különféle halmazállapotai, szél, gravitáció) pusztító tevékenységének eltérő módon áll ellen. A finomabb szemcsés részekből álló anyagok jobban pusztulnak, mint a nagyobb blokkokból álló egységek. Ennek hatására az idők folyamán alul karcsú, felül széles, gomba (vagy kalap) alakú sziklák preparálódtak ki. 
A képen is látható Napóleon kalapja is annak köszönheti létét, hogy a finomabb szemű törmelékből összecementált részeket mintegy sapkaként védte meg a felette lévő kemény és masszív lávatömb. 
Kevesen hinnék, de a látványos sziklaalakzatot 1845-ben maga Petőfi Sándor is megtekintette. 

A sziklaképződmény pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET