MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
15
JAN
2016
Buda látképe Pestről, földtanos szemmel
Hazánk szeretett fővárosába általában nem a geológiai értékek miatt látogatunk el, pedig számtalan földtudományi csodával rendelkezik Budapest! Elég csak ha átnézünk a pesti rakpartról Budára és már is számtalan érdekes megfigyelést, megállapítást tehetünk. 
A budai Várnegyedet szemlélve látható, hogy az egy fennsíkszerű, minimális szintkülönbségekkel jellemezhető térszínen fekszik, viszonylag magasan a Duna szintje felett. Ez a plató nem más, mint a Duna egyik terasza. 
A földtörténeti pleisztocénben (jégkorszakban) hazánk folyói közül több is alakított ki teraszokat, köszönhetően a klíma és/vagy tektonikai viszonyok változásainak. Ennek az volt a lényege, hogy egy terület emelkedése és/vagy a klíma csapadékosabbá válása miatt az ott lévő folyó munkavégző képessége megnőtt és bevágódott abba a térszínbe, amelyiken keresztülfolyt. Az emelkedés megszűnése és/vagy a klíma szárazodása miatt a bevágódás megállt és a folyó inkább szélesítette a völgyét. Ha az imént leírt folyamat a folyó egy adott szakaszán többször is bekövetkezett, akkor a folyót kísérő, egymás felett elhelyezkedő folyóteraszok jöttek létre. 
Egy ilyen, ma már árvízmentes Duna-teraszon állanak a budai Várnegyed építményei is. A hegy "sapkáját" 300-500 ezer évvel ezelőtt képződött édesvízi mészkő fedi, ami a Duna szintjében akkor működő karsztforrásokból váltak ki. Tehát kijelenthetjük, hogy pár száz ezer éve a Várnegyed a mai Duna szintjében helyezkedett el. Az azóta eltelt és még máig is folytatódó emelkedés miatt a Duna völgye mélyebbre vágódott és a terület magasabb helyzetbe került. Ezt a jól védhető és árvízmentes térszínt szemelték ki őseink, akik felépítették ide hazánk központját. 
A fent említett édesvízi mészkő-sapkában tehetünk kirándulást, ha ellátogatunk az Úri utca 9. sz. alá, ahol a hegy gyomrában található labirintus-rendszer bejárata van. Az édesvízi mészkő amúgy egy suvadásokra hajlamos képződményen fekszik, amely a "budai márga" névre hallgat (kora kb. 30-40 millió év és ebben halad a budai alagút is). 


Az objektum pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET