MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
17
JAN
2016
A "palóc Olimposz", a Karancs
Salgótarjántól, Nógrád megye volt szénbányászati központjától és mai megyeszékhelyétől nyugatra hatalmas erdős, vulkáni hegyvilág alussza örök álmát, a palócok szent hegye, a Karancs. A "fekvő elefántnak" is nevezett hegyóriás a vidék legmagasabb (729 m) és legkarakterisztikusabb tájképi eleme, amelynek földtani kialakulása is rendkívül egyedi.
Kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti miocén kor közepe táján a földkéreg mélyebb régiójából hatalmas, andezites összetételű magmás test indult el felfelé, amely azonban nem érte el a felszínt. A magma megrekedt a mélyben és a felette lévő idősebb üledékes kőzeteket felboltozta, megemelte, de nem törte át. Így létrejött egy hatalmas, lencse alakú szubvulkáni magmás komplexum, amelyet lakkolitnak hívunk. Ez az összetett, emeletes lakkolit-rendszer ma már a felszínen tanulmányozható, hisz a kialakulása óta eltelt évmilliók alatt az erózió kihámozta az idősebb kőzetek "fogságából". A Karancs kőzetanyaga egy amfibolokban gazdag andezit, amelyből szép számban gyűjthetők gránát-ásványok is. A gránátok jelenléte arra utal, hogy a magma viszonylag gyorsan emelkedett a felszín közelébe annak idején, hisz nem volt ideje visszaoldódni az ilyen, felszín közelében már nem stabil ásványoknak. A magmás folyamathoz ólom- és cinkércesedés is kapcsolódott. 
A Karancs fagy- és kopásálló, szilárd kőzetanyagát több bányában is fejtették. Az andezit kiváló volt zúzalékként út- és vasútépítésekhez, valamint építőkőnek is. Egy Salgótarjánhoz közeli volt kis kőfejtőben kiválóan tanulmányozható a miocén andezit és egy jóval idősebb (oligocén) üledékes kőzet kontaktusa is. 
A Karancs a földtani értékeken kívül gazdag még vízföldtani (pl. források), növény- és állattani, valamint kultúrtörténeti értékekben is. A hegyóriás legmagasabb pontján kilátóból tanulmányozhatjuk a csodálatos tájképet, a szomszédos Kápolna-hegyen pedig a Margit-kápolnát vehetjük szemügyre. 
A hegy és környezete a Novohrad-Nógrád Geopark egyik féltve őrzött kincse. 


A Karancs pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET