MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
18
JAN
2016
Jura óceánok nyomában a Gerecse mélyén
A Gerecse a Dunántúli-középhegység északkeleti részén helyezkedik el. Erdőkkel borított hegyei és völgyei középkori királyaink kedvelt vadászterületei voltak. A sűrű erdők azonban nem csak nagyvadakat rejtenek, hanem számtalan földtani csemegét is!
A hegység üledékes kőzetei (főleg különféle mészkövek, alárendelten dolomit, márga és homokkő) a földtörténeti mezozoóikum (középidő) irdatlan víztömegeiben rakódtak le, a Tethys elnevezésű óceán különféle vízmélységeiben. 
A triász időszakban (245-208 millió éve) a Tethys hatalmas selfjén nagy tisztaságú mészkő és dolomit képződött, amelyek pl. a hegység északi sasbérceiben (pl. Gete-csoport) bukkannak elő. A jura időszak (208-145 millió éve) alatt a Tethys mélyülése miatt mélyvízi üledékek rakódtak le, döntően vörös színezetű mészkő, márga és kisebb mértékben radiolarit. A kréta időszak (145-67 millió éve) már egy olyan medencét eredményezett a Gerecse területén, amelyben főleg törmelékes üledékes kőzetek (pl. homokkő, márga) keletkeztek. 
A Gerecse karakterisztikus képződményei a vörös színezetű jura mészkövek ("ammonitico rosso"), amelyeket szépségük és tartósságuk miatt már a rómaiak is bányásztak. A vörös színezetű rétegsorok agyagosabb, márgásabb horizontokat is rejtenek, nem pusztán tiszta mészköveket. A kőzetek vörös színüket a bennük finoman eloszlatott vas-oxid ásványoktól kapják, amelyek jól szellőzöttségre, oxigéndús óceáni áramlatokra utalnak az egykori Tethysben.
A jura rétegsorok klasszikus ősmaradványa az ammonitesz, amely lenyűgöző sokféleségben fordul elő a területen. A szép díszítésű kőbelek egykori lábasfejűek maradványai, amelyek a kréta időszak végén kihaltak. Mai rokonaik a Nautilus-félék, amelyek még ma is előfordulnak a mélyebb óceánjainkban. 
A szép díszítőkövet több helyen bányászták az ókor és középkor óta. Ebből épült pl. Mátyás király visegrádi díszkútja vagy az esztergomi Bakócz-kápolna is. 


A feltárás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET