MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
21
JAN
2016
A Nyugat-Mecsek vigyázói: a Babás-szerkövek
Hazánk egyik legkiesebb, mediterrán éghajlati elemekkel tarkított tájéka a Mecsek és a Villányi-hegység térsége. A Mecsek déli lankáin elterülő Pécs fekvésével, történelmi légkörével és látnivalóival a térség méltó központja. A város és környezete ezek mellett azonban tartogat még számos más meglepetést is!
A várostól ÉNy-ra emelkedik a Jakab-hegy erdőséges tömbje, amely egy geológiai paradicsomnak számít. A hegyet és környezetét vörös színű törmelékes üledékes kőzetek (pl. konglomerátum, homokkő, aleurolit) építik fel, amelyek a földtörténeti perm időszak végén és triász időszak elején alakultak ki (kb. 250 millió éve), folyóvízi és sekélytengeri környezetben. A permi zöldes színezetű homokkőből bányászták évtizedekig az uránércet. 
A Jakab-hegy meredek déli oldalának Kővágószőlősről érdemes nekivágni. A hegy alsó részének rétegsorai még a perm időszaki Kővágószőlősi Homokkő Formációhoz tartoznak. A meredek kaptatót a Babás-szerkövek csodás kilátást adó sziklakolosszusainál pihenhetjük ki. Az oda tartó úton keresztezzük a földtörténeti perm és triász földtörténeti időszakok határát is. 
A Babás-szerkövek a Jakab-hegy és talán az egész Mecsek jelképei. Anyaguk triász időszaki kavicsos, keresztrétegzett homokkő (Jakabhegyi Homokkő Formáció), amely kőzetszemcséit kova cementálja össze. A rétegsor keményebb, ellenállóbb, cementáltabb részeit a külső erők nem tudták olyan gyorsan pusztítani, mint a puhábbakat. Így formálódtak, preparálódtak ki az idők folyamán a hegy déli oldalából a Babás-szerkövek. A bizarr alakú sziklaképződményeket a népnyelv egy kővé vált nászmenet maradványainak tartja. 
A kaptatót tovább folytatva a hegy teteje is tartogat még jó néhány látnivalót: a Zsongor-kő kilátóját, a Remete-barlangot, egy pálos kolostor romjait, vaskori erőd és halomsírok maradványait is. 


A Babás-szerkövek pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET