MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
24
JAN
2016
450 millió éves történet az Upponyi-hegységből
A Bükktől északra fekszik a kevesek által ismert Upponyi-hegység. Az erdővel fedett hegyvidéki területet magyarországi szinten is idős kőzetek építik fel. Itt, a Nekézseny melletti Strázsa-hegyen találták meg a Kárpát-medence és hazánk legidősebb, szabad szemmel is látható ősmaradványát (makrofosszíliáját). Az idős mészkő egy egyenes vázú Nautilus-féle maradványait rejtette. 
A fotón a Dédestapolcsányhoz és a Lázbérci-víztározóhoz közel fekvő Rágyincs-völgy egyik leglátványosabb geológiai feltárása látható. A kőzettestet közelről megvizsgálva láthatjuk, hogy egy világosszürke színű, vastagpados vagy tömeges kifejlődésű, közép- és durvaszemcsés kvarchomokkőről van szó (neve: Rágyincsvölgyi Homokkő Formáció). A döntően kvarcszemcsékből álló homokkövet kova cementálja, ezért rendkívül ellenálló kőzet, a geológuskalapács szinte szikrázik kalapálása közben. A metamorf összletet kialakulása során fluidumok járták át, amelyek a kőzet hasadékaiban koncentrálták a szilíciumot, amely hatására kvarc-erek alakultak ki. A kép közepén is jól látható egy ilyen fehéres színű kvarcér. Az ellenállóbb kvarchomokkövet az erózió preparálta ki a puhább kőzetekkel tarkított környezetéből. 

A kvarchomokkőben ősmaradványok nem találhatók, ezért a területet térképező geológusok alpi analógiák és a rétegsorban elfoglalt helye alapján állapították meg korát: késő-ordovícium (kb. 450 millió éve). Az árapályöv alatt képződött homokkő jelentős szállításon eshetett át lerakódása előtt, hisz üledékanyaga az érett kategóriába sorolható. 
Hazánk egyik legidősebb kőzeteiből álló sziklaképződménye a Rágyincs-völgy északi oldalában tekinthető meg, Dédestapolcsány határában. 

A feltárás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET