MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
25
JAN
2016
Azok a csodálatos cseppkőbarlangok
Ki ne hallott volna már az Aggteleki-karszt csodás, cseppkövekkel tarkított barlangjairól? Osztálykirándulások gyakori célja a Baradla-barlang, amely 25 km-es hosszával hazánk 2. legnagyobb barlangrendszere. Nézzük meg, hogy miként is alakulnak ki ezek a földalatti csodák, s benne a cseppkövek!
A patakos, többször emeletes nagy barlangok a jól oldódó mészkövekben alakulnak ki. A mészkőterületek felszínén lehullott csapadék a kőzetek repedéseibe, hasadékaiba szivárog, miközben a talajból szén-dioxidot vesz fel, s agresszívan oldó szénsavvá alakul. Ez a szénsav reakcióba lép a mészkővel, s oldja azt. Hosszú idő alatt így a kőzetekben lévő repedések tágulnak, híznak. A szénsavas víz kémiailag oldó hatása azonban nem elég ahhoz, hogy hatalmas földalatti járatrendszerek alakuljanak ki! Mi kell akkor még hozzá?
A mélyben húzódó járatrendszerekbe a víznyelőkből is jut víz, ami nagy mennyiségben tartalmazhat idegen, nem mészkőből álló kavicsokat (pl. kvarc- és kvarcit-kavicsok). Ez a vízzel együtt már nem csak kémiailag, hanem fizikailag is koptatja, csiszolja a kőzeteket. Így hossz idő alatt (pár millió év) komoly felszín alatti járatrendszerek jönnek létre. 
A barlangba a felszínről beszivárgó meszes vízből a szén-dioxid elillanásával kicsapódik a karbonát-anyag, aminek hatására cseppkövek képződnek. Ezeknek számtalan formája ismeretes és színük is rendkívül változatos. 
Az Aggtelek környéki, UNESCO Világörökség alatt lévő barlangok jól oldódó triász mészkövekben alakultak ki. A képen a Baradla-barlang legnagyobb cseppköve, a Csillagvizsgáló teteje látható.

A barlang pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET