MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
8
FEB
2016
A fonyódi magaspart földtani csemegéi
Fonyód a Balaton déli partjának közkedvelt üdülővároskája, amelyet nyaranta turisták ezrei lepnek el, hogy hűsítsék magukat a tó habjai között. Ide futnak be a Badacsonyból visszaérkező sétahajók is, amelyek általában a bortól megrészegült turisták hangjaitól zajosak. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a fonyódi két kis vulkanikus hegy (Sipos-hegy, Vár-hegy) számtalan földtani látnivalót rejteget!
A fonyódi kis "púpok" a Tapolcai-medence bazaltból álló tanúhegyeinek (pl. Badacsony, Szent György-hegy) "kistestvérei", amelyek mára már erősen lepusztultak. A bazaltos jellegű kitöréstermékek kb. 3-4 millió évvel ezelőtt fedték be azokat a laza üledékeket, amelyek korábban a Pannon-tóban rakódtak le. A kemény bazalt megvédte ezeket a "puhább" kőzeteket a lepusztulástól, ezért hívjuk őket tanúhegyeknek, hisz az eredeti (akkori) felszín magasságáról tanúskodnak. A vulkáni képződmények mára már szinte teljesen lepusztultak, de az alattuk lévő pannon üledékek látványos feltárásokban tanulmányozhatók a fonyódi magaspart oldalában. Itt jegyeznénk meg, hogy akkor természetesen a Balatonnak még híre-hamva sem volt!

A fonyódi Helytörténeti Múzeum alatti magasparti sétány korlátján átlépve egy sárgás színű üledékekből álló fal alá érkezünk. Első ránézésre lösznek hihetnénk, de látványos rétegződése ezt gyorsan elfeledteti velünk. A homokos üledék az egykori Pannon-tavat feltöltő folyó medrében rakódott le kb. 8-9 millió évvel ezelőtt, amelyet keresztrétegződése is igazol (keresztrétegzés ugyanis kizárólag mozgó közeg tud létrehozni). A part "alászaggatása" miatt agyaglepények kerültek a folyóba (+ kagyló- és csigahéjak), amelyek beágyazódtak a homokos, a limonittól sárgás-vöröses homokba. 
A meredek partfalat a Balaton hullámzása és az omlások-csuszamlások hozták létre. A fal aljában valakik valamikor barlanglakásokat faragtak, amelyek kora lehet, hogy egyidős a kenesei Tatár-likakkal. 

A feltárás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET