MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
9
FEB
2016
Világos: vár az Alföld és az erdélyi hegyek találkozásánál
Az Erdélyi-szigethegység egyik legdélebbi tagja a Zarándi-hegység (vagy Zarándi-havasok), amely bástyaként emelkedik a hatalmas természetföldrajzi tájegység, az Alföld végeláthatatlan síksága fölé. Szinte az Alföld és a hegyvidék találkozásánál fekszik Világos, amelynek neve nem cseng pozitívan a magyar történelem fejezeteit lapozva. 
A Zarándi-hegység egy nem túl magas, erdővel fedett középhegységi jellegű táj, melynek felépítésében idős, több száz millió éves metamorf kőzetek vesznek részt. Az itt felszínen lévő kőzetek az Alföld üledékei alatt a mélybe buknak, s Békéscsaba alatt már csak 6000 m-nél mélyebbről hozza fel őket a fúróiszap. Ebből is kiválóan látszik, hogy a földtani szerkezetek nem követik a földrajzi táj- vagy politikai határokat, hanem messze túl- vagy átnyúlnak azokon. 

A hegyvidék és a síkság találkozása (az ún. vásárvonal) már évezredek óta lakott hely. A jó védhetőség, a kellemes klíma, a hegyvidéki és síksági mezőgazdasági termékek jelenléte mind-mind arra késztették az itt élő embereket, hogy virágzó településeket hozzanak létre. Fontos kereskedelmi útvonalak is haladtak erre, amelyek védelmére épült fel Világos vára a tatárjárás után. Az erősség izgalmas történelme során látta Szilágyi Mihályt (aki itt raboskodott), Dózsa Györgyöt, Evlija Cselebit (a híres török utazót) és Bél Mátyást, de a törökök is birtokolták többször. Trianon után a terület az új ország, Románia birtokába került. A II. világháború végén súlyos harcok színhelye volt a Maros völgyének alföldi kijárata.
A fotón is jól látható a "világosi-sík", amely a magyar történelem egy szomorú eseményének adott otthont. 1849. augusztus 13-án a magyar szabadságharc maradék haderői itt tették le a fegyvert, s előtte nap Görgei Artúr a település központjában található Bohus-kastélyban írta alá a feltétel nélküli megadásról szóló egyezményt. 
A várhoz ma turistaút visz fel, de a Bohus-kastélyban semmi nem utal az 1849-es eseményekre (falai között ma egy román író múzeuma van!). 

A várrom pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET