MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
29
FEB
2016
Vigyázat! Súlyos oxigénhiány a Mecsekben!
A fent olvasott, riasztónak tűnő kijelentés nem napjainkra vonatkozik, hanem a Mecsek 180 millió évvel ezelőtti állapotára! A Kelet-Mecsek völgyeiben helyenként sötét színű, vékonyan rétegzett, halmaradványokat tartalmazó üledékes kőzetek bukkannak elő. Ezen "halaspalák" lapjait "hajtogatva" a Mecsek földtörténetének izgalmas epizódja tárul a szemlélő elé. Kalandra fel, fedezzük fel együtt!
A Mecseket hordozó lemeztöredék (a Tiszai-főegység) a jura időszakban vált le Eurázsiáról, amely hatására az üledékképződésben is komoly változások következtek be. Az egyre mélyülő üledékgyűjtőben márgák, karbonátos és kovás üledékek rakódtak le. A kora-jura (liász) üledékes rétegsor egyik karakterisztikus képződménye a sötét színű, laminált "black shale", amelyet a szakemberek Rékavölgyi Aleurolitpala Formáció névvel illetnek (régi néven Óbányai Aleurolitpala Formáció). A formációnevek is mutatják, hogy a képződmény Óbánya környékén bukkan elő, s a legfontosabb feltárásai a Réka-völgyben lelhetők fel. 

A sötét szín, a lamináltság és a kevés ősmaradvány is mutatja, hogy a finomszemű agyagos üledékek oxigénmentes (anoxikus) környezetben rakódtak le. Oxigénhiányos aljzat esetében a szerves anyag nem tud lebomlani, s az üledékbe bekeveredve sötét színűre festi azt. A finom rétegzettség (lamináltság) pedig azt jelzi, hogy semmilyen élőlény nem élt az aljzaton, s nem keverték el a lerakódó kis üledékrétegeket, más néven nem volt bioturbáció. Az ilyen környezetben csak különféle halak tudtak megélni, amelyek préselt maradványai szépen megőrződtek a sötét színű pala lapjain. Az anoxia általánosan jellemző volt arra a hatalmas óceánra (a Tethysre) a kora-jura végén (a toarciban), ahol a mecseki palák is lerakódtak. Az oxigénmentes állapot okai még ma sem teljesen tisztázottak. 
A szerves anyagban gazdag üledékek, ha megfelelő hőmérsékleti tartományba kerültek volna a földkéreg mélyebb régióiban, akkor potenciális szénhidrogén (pl. kőolaj) anyakőzetek lehettek volna. 

A feltárás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET