MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
20
MÁR
2016
"Bús düledékeiden, Husztnak romvára, megállék"
Kölcsey Ferenc 1831-ben íródott "Huszt" c. epigrammája ezen sorral kezdődik. Iskola tanulmányaink során bosszankodva vettük tudomásul, hogy ezt a költeményt is tudnunk kell könyv nélkül. Az irodalom órákon a legtöbb esetben fel sem merül, hogy térképre és térben elhelyezzék ezt a ma Kárpátaljához tartozó kisvárost. Most ezt pótolva meséljenek a kövek Huszt váráról és környékének földtani felépítéséről!
A kárpátaljai (ma Ukrajna) kisváros a Kárpátok vulkanikus hegyvidékének és az Alföld síkságának találkozásánál, az ún. vásárvonalon helyezkedik el. A Tisza és a Nagy-ág folyók, valamint a hegyvidék és a síkság találkozása miatt fontos kereskedelmi utak futottak itt össze, amelyeket védeni kellett. Ilyen fontos útvonal volt a Tisza, ahol a sót és a fát úsztatták le az Alföld felé. Többek között ennek védelmére épült fel a 330 m magas, jól védhető, meredek vulkáni kúpra Huszt vára is. 
A várat 14. századi oklevelek említik először, de valószínűleg a tatárjárás után épülhetett (egyes kutatók szerint már a mongol betörés előtt is megvolt). A vár változatos és hosszú története során sűrűn cserélt gazdát. Birtokosai között szerepelnek a Drágfyak, a Perényiek, a Hunyadiak vagy a Bethlenek is. Az erősség sokszor kulcsfontossággal bírt története során, pl. a Rákóczi-szabadságharc egyik fontos bázisa volt. 1766-ban villámcsapás miatt szinte teljesen kiégett a vár, melynek felújítása utána már soha nem történt meg. Ezért már Kölcsey is már csak romként láthatta 1831-ben. 
A vár meredek kúpjára felkapaszkodva megkapó panorámában lehet részünk. Az erdővel fedett hegységek a Kárpátok ún. belső vulkáni koszorújához tartoznak, a felvidéki Vihorláttól a máramarosi Gutinig húzódva. A Tisza itt Husztnál vágta át a vulkáni kőzeteket és az Huszti-kapun át "tekereg" tovább az Alföld felé, miközben hatalmas hordalékkúpot épített. 
A fotón a vár maradványai látszanak, alatta a várossal és messze a vulkanikus Nagyszőlősi-hegység erdővel fedett vonulataival.

A várrom pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET