MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
22
MÁR
2016
Rudabánya, az ősi ércbányász település
A borsodi megyeszékhelytől, Miskolctól északra, dombok ölelésében bújik meg Rudabánya városa. Az egykor módos és jelentős lakossággal bíró bányaváros ma lehangoló képet mutat. Az évszázados ércbányászat fontosságát még a település neve is mutatja, hisz a "ruda" szláv eredetű szó ércet jelent. 
Rudabánya környékén már régóta ismerik őseink a felszínen is megtalálható különféle érceket, de nagyobb volumenű bányászata a 14-15. században kezdődött el. Ekkor volt Rudabánya első virágkora, amely során a városka tagja lett a felső-magyarországi bányavárosok szövetségének. A településre német anyanyelvű bányásznépesség érkezett, akiknek hatalmas gótikus templom is épült. Ekkoriban főleg ezüstöt és rezet bányásztak. Egy nagyobb hanyatlás után a 19. században tértek át a felszíni-, majd mélyművelésű vasércbányászatra, amely kisebb megszakításokkal 1985-ig zajlott. Hazánk utolsó vasércbányája ekkor zárta be végleg kapuit. 
A Rudabányai-hegységet különféle triász korú törmelékes és karbonátos kőzetek építik fel. Ezeket az üledékes kőzeteket a jura időszakban a mélyből feláramló vasas oldatok járták át, s szakszóval élve metaszomatizálták. Ekkor keletkezett az a nagy tömegű és szeszélyes kifejlődésű sziderites vasérc (vörösvasérc), amely a mélyszinti bányászat alapját képezte. A sziderites tömzsök felső zónája a beszivárgó csapadékvizek hatására feloxidálódott, limonittá (barnavasérccé) alakult át. Ez volt a felszíni és felszínközeli bányászat tárgya. Természetesen számtalan más (érc)ásvány is keletkezett (pl. termésarany, termésezüst, termésréz, barit, stb.), amely miatt Rudabánya hazánk egyik legizgalmasabb ásványgyűjtő helye lett. 
Rudabánya térségében a késő-miocénben a Pannon-tó vize hullámzott, amelyből nagy vastagságú lignites, különféle szemcse-összetételű törmelékes rétegsor rakódott le. Ebben találták meg "Rudi" maradványait, amely egy 10 millió évvel ezelőtt élt "ős" volt. 
Az egykori vasérc külfejtések ma nem élveznek semmilyen védelmet, de bejárásukhoz engedély kell!


Az egykori ércbánya helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET