MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
24
MÁR
2016
Eger várának építő- és díszítőkövei
Ki ne hallott volna, s ki ne ismerné Eger várát vagy annak történetét? Ki ne olvasta vagy látta volna az "Egri csillagok" örökbecsű regényt és filmet? Azt viszont már kevesebben ismerik, hogy Észak-Magyarország egykori legnagyobb erősségének falai milyen kőzetekből épültek fel! Ezek a kövek voltak azok, amelyek évszázadokig ellenálltak idegen hadak támadásainak, s ezek a falak adtak oltalmat a hős magyar védőknek is. Járjunk most Eger várának építő- és díszítőköveinek nyomába! Eger a Bükk-hegység DNy-i előterében helyezkedik el, változatos földtani környezetben. Ezt az összetett geológiai térséget tükrözik Eger várának erős falai is. 
A legidősebb kőzetek, amelyek a várfalba beépítésre kerültek, különféle triász korú mészkövek és dolomitok. A Bükk fő tömegét ilyen karbonátos üledékes kőzetek építik fel, amelyek egykoron a Tethys selfjén rakódtak le. A rovathoz csatolt fotó jobb alsó részén látszanak ezek a triász dolomitok (sárgás, kissé szögletes kőzetek). A triásznál fiatalabb (pl. jura, eocén, oligocén) üledékes kőzetek nem képviseltetik magukat a várfalakban. 
Eger várának döntő része a miocén földtörténeti korban keletkezett vulkáni törmelékes kőzetekből épül fel. A 15-20 millió évvel ezelőtt, robbanásos vulkáni működés során keletkezett tufák Eger közvetlen környékének felépítő kőzetei. A könnyen faragható, de állékony kőzeteket (pl. riolittufa, dácittufa, riodácittufa, ignimbrit) nem kellett messzire szállítani a vár építése során, hisz helyben előfordultak. A fotón látható várkövek nagy része különféle színű riolit- és dácittufa. Ezek közül a legszembetűnőbb egy vöröses színű tufa, amely nem messze fekvő Bogács község határában lelhető fel. 
A második leggyakoribb építőkő a vulkáni tufák után a forrásmészkő vagy szép olaszos elnevezéssel travertinó. A likacsos, porózus, könnyen megmunkálható üledékes kőzet a bükki források vizéből csapódott ki a földtörténeti pleisztocén és holocén során. Az egri vár közvetlen környezetében ezek a kőzetek is megtalálhatóak, sőt a vár is nagyrészt erre épült. A képen a likacsos "darázskő" a fekete objektívsapka mellett/alatt fedezhető fel.

A vár pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
 
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET