MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
26
MÁR
2016
A Babakáj-szikla legendáriuma
Európa egyik fő vízfolyása a Duna, amely a Kárpát-medencét a Kazán-szorosok térségében hagyja el. A Románia és Szerbia határán, magas sziklafalak között hömpölygő Duna vidéke számos természeti és kulturális látnivalót tartogat. Az egyik ilyen terület a szerbiai Galambóccal szemben, román oldalon található Lászlóvára környéke. A fotón látható "tenger" nem más, mint a Duna, aminek habjait éppen egy hajó hasítja. A hajótól jobbra egy magányos szikla emelkedik a Duna vize fölé, amely a Babakáj-szikla névre hallgat. A vízből "kilógó" sziklaóriáshoz számtalan érdekes történet és legendárium fűződik! Járjunk most ennek nyomába!
A Babakáj-szikla anyaga a földtörténeti jura időszaki tengerekben képződött és később kőzetté vált mészkő, amely ma pár méterrel emelkedik a Duna vízszintje fölé. Viszont nem volt ez mindig így! A Duna szabályozása és a Vaskapu Erőmű megépítése óta a Duna szintje több tíz méterrel megemelkedett. A Duna "megrendszabályozása" előtt a Babakáj-szikla kb. 50 méterrel nőtt túl a Duna vízszintjén, s emiatt a hajósok nem is igazán szerették. Amúgy az erőmű megépülése miatt került víz alá Orsova ősi városa és Ada Kaleh szigete is (lsd. Jókai "Aranyember" c. regénye). 

A szikla neve török eredetű szóra vezethető vissza, amely szabad fordításban "nagyapót" jelent. A sziklán már a Római Birodalom idejében is állhatott valamiféle őrtorony, amelyről a dunai limes biztonságát vigyázták. A Duna viszont nem csak a rómaiak idejében volt fontos határ, hanem itt húzódott a középkorban a magyar végvári vonal is. Ekkor és később a török időkben is állhatott valamiféle erőd a szikla tetején. Ma magányosan emelkedik ki a Dunából a szikla, amelyen nem áll semmiféle épület. 
A Babakáj-szikla Románia felőli oldalán található Lászlóvára települése, amely felett középkori vár romjai állnak őrt. Innen megkapó kilátás nyílik a Babakáj-szikla térségére és a szerb oldalon található Galambócra. 

A Babakáj-szikla pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET