MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
6
ÁPR
2016
Csesznek, középkori vár a triász sasbércen
A Pápa és Zirc között utazó vándor tekintetét egy hatalmas méretű várrom ragadja meg, amely látképével és táji hátterével együtt hazánk legszebb középkori vármaradványai közé tartozik. A rom és környezete nem csak kultúrtörténeti, hanem földtani és felszínalaktani értéket is képvisel. Eredjünk most ennek nyomába és ismerjük meg!
A Bakony hegységet döntően különféle üledékes kőzetek építik fel, amelyeket csak helyenként takarnak fiatalabb vulkáni képződmények. Az üledékes kőzetek közül a mészkövek és a dolomitok dominálnak, amelyek a Tethys elnevezésű ősi óceánban rakódtak le a földtörténeti mezozoóikum (középidő) triász, jura és kréta időszakaiban. A triász időszak jelentős vastagságban van képviseltetve a Bakonyban, s ilyen korú mészkőre épült Csesznek vára is. Pontosítva egy "dachsteini mészkő" elnevezésű, késő-triász korú (kb. 200 millió évvel ezelőtt) mészkőre, amely a fent említett óceán hatalmas trópusi karbonát-platformján rakódott le. Úgy nézhetett ki akkor a Bakony térségét hordozó kőzetlemez, mint ma a Bahama-szigetek vidéke. A szürkés színezetű mészkő jellegzetes ősmaradványai a Megalodus elnevezésű kagylónemzetség kőbelei. A mészkövet a kőzetté válása után jóval később törések blokkokra tagolták, s a szerkezeti mozgások ezen blokkokat elmozdították eredeti helyzetükből. Egy ilyen vetők mentén kiemelkedett sasbérc tetején állanak őrt a vár maradványai. 
A vár a tatárjárás után épült, s története során olyan birtokosai voltak, mint a Garaiak, a Szapolyaiak vagy az Esterházyak. A törökök rövid ideig birtokolták csak, s a császáriaknak, valamint egy földrengésnek köszönhetően romosodott el. Ma felújított állapotban várja az odaérkező turistákat. 
A várrom alatti, barlangokat rejtő Kőmosó-szurdok oldalában alakították ki hazánk első "via ferrata" útját, melynek "nagytestvérei" az Alpokban találhatók. 

Az vár pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET