MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
20
ÁPR
2016
Az aradi Szabadság-szobor kálváriája
Az Alföld és az Erdélyi-szigethegység találkozásánál, a Maros mellett, fontos utak kereszteződésében fekszik a 160 ezres lakosságú Arad. A sokat szenvedett történelmi magyar város ma Románia nyugati részének egyik "betondzsungele". A városon a legtöbb magyar turista csak átviharzik Torockó vagy Székelyföld felé igyekezve, pedig a város tartogat jó néhány, a magyar történelemhez kapcsolódó emléket is. Ezek közül a leghírhedtebb és az utóbbi időkben legtöbbet emlegetett emlékmű a Szabadság-szobor kompozíciója. 
A szobor elkészítésével eredetileg Huszár Adolfot bízták meg, aki az 1885-ös halála miatt nem tudta tervét kivitelezni. Helyette Zala György alkotta meg a heroikus szobor-kompozíciót, melynek felavatására 1890. október 6-án került sor az akkori Szabadság téren (ma a tér az 1848-49-es szabadságharc "magyargyilkosának", Avram Iancunak a nevét viseli). A szobor avatásakor ott voltak az aradi vértanúk özvegyei, valamint Klapka György tábornok is. 
Trianon után a történelem vihara elsöpörte a szobrot a Szabadság térről: 1925-ben elszállították a magyar időkre emlékeztető szobrot, amelynek innentől kezdődött el a hányatott sorsa, kálváriája. 1999-ig különféle helyeken tárolták a szobor-együttest, amelyen komoly sérülések keletkeztek. A restaurálása után 2004-ben állították fel végre a szobrot Szabadság téri eredeti helyén. Sajnos azóta többször is vandálok áldozata lett az alkotás: 2015-ben festékszóróval a román zászló színeire fújták le a bronz domborműveket, valamint magyarellenes feliratok is kerültek mellé. 
A szoborcsoport jelképe a magyar ezer éves múltnak, az aradi magyar közösség élni-akarásának, de egyben a magyar-román békés egymás mellett élésének is. 

A szobor pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET