MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
14
JAN
2018
A Keserűtanyai-táró cseppkövei
Magyarország É-i határvidéke mentén, a Mátra és a Bükk hegységektől északra húzódik az erdőkkel borított, változatos morfológiájú, a hazai szakemberek által is kevésbé ismert és kutatott Vajdavár-hegység. A dombsági és alacsony középhegységi jellegű táj fő felépítő kőzete a kora-miocén Pétervásárai Homokkő Formáció. A változó cementáltsági viszonyok miatt az összlet különböző részei eltérő módon állnak ellen a lepusztulási folyamatoknak. Emiatt a Vajdavár-hegység homokköves területén rendkívül változatos formakincs alakulhatott ki: gomba alakú sziklák, padok és párkányok, különféle alakú konkréciók, mederlépcsők, szurdokok és kisebb sziklaereszek váltogatják egymást.
A Vajdavár-hegység ÉK-i peremén fekszik a suvadás által létrehozott taváról nevezetes Arló. A településtől DNy-i irányban indul a hegyek közé a vadregényes Gyepes-völgy. Ebben 6,5 km-t haladva érünk Keserűtanyához, melynek kerítése mögött egy beomlott táró sötét szájadéka ásít felénk. Vajon hová vihet a rejtélyes járat? Kik és miért készítették? Mi lehet benne? Járjunk most ennek nyomába!
Az előző mondatban feltett kérdésekre a rövid válasz: nem tudjuk. A közel 36 m hosszú, ÉNy-DK-i csapású, trapéz keresztmetszetű táró végén egy kristálytiszta vizű, kb. 1,5 m mély kút található. Valószínűleg Keserűtanya egykori folyamatos és biztonságos vízellátása miatt vájhatták a járatot olyan szakemberek, akiknek volt valamilyen köze a bányászathoz. Arló szomszédságában húzódik a Nyugat-borsodi szénmedence (Ózd), ahol a bányászat megszűnése előtt a férfi lakosság döntő többsége mélyművelésű barnakőszén-bányákban dolgozott. Ezen szaktudás birtokában készíthette el annak idején a tárót egy vagy több szabadnapos bányász Keserűtanya mellett. 
A táróban egy másik érdekesség is található a kúton kívül: a járat főtéjét pár cm-es hosszúságú hófehér cseppkövecskék (sztalagtitok) borítják, amelyek végein kristálytiszta vízcseppecskék "egyensúlyoznak". Ez azért lehetséges, mert a területet alkotó homokkő karbonáttartalma igen magas, amiből a felszínről, a talaj felől átszivárgó, enyhén szénsavassá váló csapadékvizek kioldják a karbonátot. A meszes víz leér a járat belső terébe, ahol a nyomás- és hőmérséklet-viszonyok megváltozása miatt a karbonátot egyensúlyban tartó szén-dioxid elillan, s a karbonát-ásványok (kalcit) kikristályosodnak (természetesen ehhez elég idő is kell). 
A földtani, vízföldtani és kultúrtörténeti szempontból is jelentős Keserűtanyai-táró engedéllyel, s csak saját felelősségre látogatható (élet- és balesetveszély). Nem csak a korábban leírt kút és cseppkövek miatt, hanem a benne található denevérkolónia pihenő- és szaporodási helye miatt. 

A táró pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Szöveg és fotó: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET