MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
8
MÁR
2018
A rejtélyes "feleki gömböcök" nyomában
Az Erdélyi-szigethegység és az Erdélyi-medence találkozásánál, a Kis-Szamos völgyében fekszik a "kincses" Kolozsvár. A történelmi város számos látnivalót, "mesélő követ" rejteget, ennek ellenére mi mai rovatunkban a Kolozsvártól délre fekvő dombok közé indulunk, ahol különleges földtani csemegék várnak ránk. Az Erdőfelek (Feleacu) település környéki völgyekben (Feleki-dombság) változó méretű és alakú "kőgombócokkal" találkozhatunk, amelyek kialakulása már régóta foglalkoztatja az itt élő népet és a geológusokat egyaránt. Ezen felbuzdulva ismerkedjünk hát meg a "feleki gömbkövek" földtani és kultúrtörténeti múltjával! Kalandra fel!
A gömbkövek kialakulását illetően több elmélet is napvilágot látott az elmúlt évszázadokban. Ezek közül voltak, amelyek szerint a hatalmas "kőgolyókat" az egykoron itt hullámzó Pannon-tó koptató ereje "faragta" ki ily szabályosra. Napjainkban viszont már azon elméletek elfogadottak, amelyek a "feleki gömbköveket" nagyméretű, karbonátos anyagú konkrécióknak tartják. 
A Feleki-dombság földtani felépítésében döntően középső-miocén (szarmata) sekélytengeri homokkövek vesznek részt. A 12-13 millió évvel ezelőtt lerakódott üledékekbe meszes héjú tengeri élőlények (pl. kagylók) maradványai ágyazódtak be, amelyek azonban ma már nem fedezhetők fel a homokkő feltárásaiban. Mi lehet vajon ennek az oka és mi köze lehet a gömbkövekhez? A szarmata homokkőben lezajló diagenetikus (kőzetté válási) folyamatok közben a fosszíliák karbonátos héjai feloldódtak, s az így kialakuló meszes oldatok átjárták az eredetileg porózus homokkövet. Bizonyos kitüntetett pontok (az ún. nukleuszok) körül, bonyolult (oldatkoncentráció-különbség vezérelte) geokémiai folyamatok hatására megkezdődött a kalcit koncentrikus kikristályosodása, amely körkörösen növekedve "összetapasztotta", cementálta a szemcséket a központi mag körül. Így hosszú idő alatt a lazább homokkő-összlet belsejében kemény, jól cementált, különféle alakú és méretű konkréciók jöttek létre, amelyeket napjainkban az erózió hámoz ki a lazább kőzetek fogságából. A gömbkövek habitusa több tényezőtől is függ, amelyek közül a legfontosabbak a kialakulásukhoz rendelkezésre álló idő, valamint a meszes héjú fosszíliák egykori eloszlása a frissen lerakódott homokban. 
A gömbköveket évszázadok óta felhasználja a nép építő- és díszítőkőnek: járdák, kerítésalapok, emlékművek készültek belőle. Szobrászokat, fotósokat, irodalmárokat ihletett meg, példányai számos nagyvárosba eljutottak, mint díszítőkő (pl. Kolozsvár, Budapest, Szeged). 
Jókai Mór soraival zárnánk kis írásunkat, akiről kevesen tudják, hogy egy 1853-as erdélyi utazása során jómaga is rácsodálkozott ezen különös földtani képződményekre, s a következőket írta egyik rokonának címzett levelében: "Kolozsvárt elhagyva Feleken vitt keresztül az út, mellynek hegyeiben teremnek azok az óriási kőgombócok, miknek keletkezéséről nincsenek tisztában tudósaink".
A "feleki gömbkövek" védett földtani értékek, gyűjtésük, rombolásuk szigorúan tilos!

A gömbkövek pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET