MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
29
MÁR
2018
A Csepegő-kő, egy kevésbé ismert földtudományi érték
Somogy és Baranya megye határán, Gálosfa és Szágy települések között, a zselici erdők mélyén egy különleges és kevésbé ismert földtudományi érték rejtőzik: a Csepegő-kő. A Sárközi-erdőben található látványos földtani feltárás a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonaláról érhető el kb. 1,5 km-es kitérővel, a kék kör jelzés mentén. De mit is találunk itt? Járjuk be közösen, kalandra fel!
A Mecsektől nyugatra elhelyezkedő Zselic dombvidékének felszínét a pleisztocén (jégkorszak) hidegebb periódusaiban képződött löszköpeny és annak lepusztult, áthalmozott, talajosodott változatai fedik. A 3-30 m közötti vastagságban változó negyedidőszaki (kvarter) üledékes rétegsor alatt viszont a Zselic fő tömegét is alkotó pannon üledékek húzódnak. Ezek a különféle szemcse-összetételű (agyagos, kőzetlisztes és homokos) képződmények a késő-miocénben itt hullámzó Pannon-tó különféle vízmélységű tartományaiban ülepedtek le. A Csepegő-kő térségében az egykori tó partmenti zónájában lerakódott, s homokkővé diagenizálódott kőzetek bukkannak a felszínre. 
A homokköves összlet kibukkanását a Kistótvárosi-patak egyik időszakos mellékvizének köszönhetjük, amely a Zselic szakaszos negyedidőszaki emelkedése miatt mintegy "belefűrészelte" magát a területet borító üledékes rétegsorba. A kis vízfolyás a laza fedőtakarót átvágva elérte a mélyebb rétegtani helyzetben húzódó keményebb pannon homokkövet (Tihanyi Formáció), amelyben kicsiny "szurdokot" alakított ki. A "szurdok" hátravágódása egy jobban cementált és keményebb homokkő rétegpadnál ért véget, amelyet ma a mederben áramló vizek csak egy kisebb vízesés kialakításával tudnak leküzdeni. A vízesés is, akárcsak a vízfolyás időszakos, s csak általában tavasszal nyújt megkapó látványt. 
A pannon korú homokköves rétegsor és a rajta kialakult kis "szurdok" mellett egy másik érdekesség is megfigyelhető a Csepegő-kőnél, méghozzá a névadó jelenség. A területet felépítő homokkövek kőzetalkotó szemcséit karbonátos anyag (kalcit) cementálja, amely a talajon átszivárgó és szénsavassá váló víz hatására oldódik. A homokkövön átszivárgó felszíni eredetű (meteorikus) csapadékvizek oldogatják a kőzet karbonátos ásványait, majd ezek az arra megfelelő helyeken (pl. réteglapok felszíne, hasadékok, törések) később kicsapódnak. Ezért van az, hogy a képen is látható kimállott réteg helyén kialakult üreg tetején kicsiny cseppkövek kiválása tanulmányozható, csepegő vízcseppekkel. A vízcseppek jelenléte azt mutatja meg, hogy a cseppkövek növekedése ma is aktív. 
A Csepegő-kő és Csepegő-kút környéke helyi természetvédelmi oltalom alatt áll.

A Csepegő-kő pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET