MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
24
MÁJ
2018
Az ismeretlen Damasa-szakadék
Az Országos Kéktúra bükki szakasza a Sajó mellett fekvő Putnokról indul. A Határ-völgy végigjárása után az Uppony feletti Szilas-tetőn találjuk magunkat. A Köbölic-tető térségében a kék sáv jelzésből kelet felé kiinduló kék kereszt jelzésen érdemes egy rövid kis kitérőt tenni egy egyedülálló és látványos földtudományi értékhez, a misztikus Damasa-szakadékhoz (összesen 4 km). 
A Csom pataka által létrehozott Egres-völgy völgyfőjének közelében található szakadékról azt gondolhatnánk, hogy a völgyi vízfolyás eróziós tevékenysége hozta létre. Ez az esetek döntő többségében így is van, a Damasa-szakadék kialakulása viszont ennél prózaibb, s az ok a földtani felépítésben keresendő. A szarmata korszak elején (kb. 13 millió éve, a miocén korban) a területen andezites jellegű vulkanizmus indult meg, amely több tíz méter vastag vulkáni anyagot produkált. Az így megszülető andezit agglomerátumnak nevezett vulkáni törmelékes összlet jellegzetessége, hogy a legfinomabb vulkáni portól a több köbméteres tömbökig szinte minden átmérőjű vulkáni törmelékszemcse előfordul benne. A vulkáni rétegsor a már korábban lerakódott sekélytengeri (pl. márga, agyagmárga) és folyóvízi üledékekre települt, ill. részben azok közé is, mivel a vulkáni működés tengeri, majd folyóvízi környezetben zajlott. A laza és az agyagtartalma miatt csuszamlásra hajlamos üledékeket és a rájuk telepedő vulkáni anyagot a Csom pataka eróziója nyitotta meg a lassú bevágódása következtében, méghozzá nem is olyan régen. Ennek következtében a nehéz vulkáni anyag az alatta lévő üledékek megcsúszása miatt hatalmas blokkokra szakadozva „sétált le” az alatta lévő völgybe, létrehozva a Damasa-szakadékot. Láthatjuk tehát, hogy a látványos földtudományi értéket nem folyóvízi erózió, hanem tömegmozgás hozta létre, különlegessé és egyedivé téve annak kialakulását. A hatalmas szakadás kialakulási idejéről kevés információnk van, de egyes kutatók szerint a 19. század közepének földrengései is elősegíthették azt. A hatalmas lecsúszott kőzetblokkok között labirintusszerű, zegzugos ún. álbarlangok alakultak ki. 
A kitérő után a kék kereszt, majd a kék háromszög jelzésen juthatunk vissza az Országos Kéktúra jelzésére. A kéken Uppony felé vándorolva hamarosan a Három-kőhöz érkezünk, ahol a szép kilátás mellett a Damasa-szakadékból már ismerős miocén andezit agglomerátumokat is tanulmányozhatjuk. Ne feledjük: óvjuk, védjük a természet értékeit, hisz a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Lázbérci Tájvédelmi Körzetben járunk!

A Damasa-szakadék pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET