MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
A KÖVEK MESÉLNEK
14
JÚN
2018
A bujáki Pappenheim-barlang
A Cserhát keleti részének lankái között bújik meg a népes palóc község, Buják. A település környékén számos természeti és kulturális látnivalói adódik, amelyek közül mi a Buják északi határában tátongó Pappenheim-barlanggal és az egykori homokbányával foglalkozunk. Kalandra fel! 
A 13-14 millió évvel ezelőtt, a középső-miocén (szarmata korszak) nagy energiájú tengerpartján lerakódott homokos összletben (Kozárdi Formáció) található üreg megismeréséhez a téma kiváló kutatójának, Eszterhás Istvánnak az elemzését használjuk fel ("A Cserhát nemkarsztos barlangjai": Karsztfejlődés 22. kötet, 2017). "Buják község északi peremén, a Bokori és a Béke utca találkozásánál található az egykori birtokos, Pappenheim Siegfried mára már felhagyott homokkőbányája. A bánya 12 m magas fala szarmata korú keresztrétegzett, andezitbombás úgynevezett bujáki homokkövet tár fel. A Béke utca 30-as számú házával szemben kis gyalogösvényen juthatunk el az elvadult, elhanyagolt bányaudvarra, ahonnan már jól látszik a Pappenheim-barlang hatalmas szája. A barlangról először egy őslénytani munkában tett említést Jánossy Dénes (1959). A homokkőbánya falából délnyugat felé néz a 7 m széles, 4,5 m magas barlangszáj. E mögött egyetlen ovális alaprajzú terem alkotja a barlangot, melynek hossztengelye 11,5 m, legnagyobb szélessége 7,5 m. Magassága fokozatosan csökken, a bejáratnál 4,5 m, a végpont előtti kőlapnál 1,30 m. Kifejezetten barlangi képződmények nincsenek benne, viszont érdekesek különböző homokkőrétegek és a közételepült andezitbombák. A barlang jobb oldali falában 9 réteget lehet elkülöníteni, melyek közül vitathatatlanul a legérdekesebb az ún. fatörmelékes homokkő. A fatörmeléket Andreánszky, Varga és Hably vizsgálták, melyek között 71-féle fásszárú növényt ismertek fel. 1932-ben Matolay 747 darab csontot gyűjtött a barlangban. Ezekből Jánossy 20-féle felső-pleisztocén és óholocén gerincest határozott meg. A barlang szabadon látogatható, száraz és a külső fény kellően megvilágítja. Többszöri ottjártunkkor élőlényeket a barlangban nem láttunk, de a hosszúcsápú méhek bölcsőlyukait és szárnytöredékét megtaláltuk."
A homokkőben található barlang egy mélyebben lévő üreg felharapózásával keletkezhetett (Eszterhás 1989, 1995).

A barlang pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2018 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET