MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
HETI ROVATOK
4
MÁJ
2016
Gyula, téglavár a síkságon
Hazánk keleti végein, a román határ közelében fekszik a patinás kis városka, Gyula. A település nevét meghallva a legtöbb embernek az országos hírű fürdője vagy a vörös téglákból épült középkori vára jut az eszébe. A vár valóban egyedülálló, hisz Európa egyetlen ilyen jellegű és kiváló állapotban megmaradt gótikus síksági téglavára a 15. századból. Ismerkedjünk meg kicsit részletesebben a vár történetével!
A középkori várak döntő többsége valamilyen helyben felhasználható kőzetanyagból épült fel. Gyula nincs messze az Erdélyi-szigethegység nyugati peremétől, de mégsem az ott fellelhető kőzetekből, hanem téglából emelték a vár falait az 1400-as évek elején, Maróti János macsói bán jóvoltából. A középkorban Gyula és környéke lápos, mocsaras, vízjárta terület volt, amely megfelelő védelmet biztosított a frissen megépült erődítmény számára. A tégla alapanyagául szolgáló agyag is nagy mennyiségben rendelkezésre állt a Fehér-Körös folyóvízi síkságán. 
A 15. század végén a vár továbbépítése Mátyás király fiához, Corvin Jánoshoz kötődik. Corvin után a vár a 16. század első felében sűrűn cserélgette gazdáit. A törökök 1566-ban foglalták el, s 129 év után, csak 1695-ben szabadult fel. Ezután megszűnt a hadászati jelentősége, s különféle funkciókat látott el: volt falai között levéltár és vármegyeháza is. 
A téglavár és környezete már nem úgy néz ki, mint ahogyan építésekor láthatták elődeink: a mocsarakat lecsapolták, a vár árkait feltöltötték, s védműveit lerombolták. Viszont hála a több évtizedes felújítási munkálatoknak, a vár ma kiváló állapotban várja látogatóit, számtalan rendezvénnyel és programmal. 

A vár pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet  

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET