MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
HETI ROVATOK
10
MÁJ
2016
A Tűzköves-árok, hazánk legrégebbi ammonitesz-lelőhelye
A bakonyi erdők mélyén, Bakonycsernye településtől pár kilométerre bújik meg a magyarországi jura egyik legrégebb óta ismert és legjobban megkutatott földtani alapszelvénye. A Tűzköves-árok egyben hazánk legrégebben ismert ammonitesz-lelőhelye közé is tartozik. 
A Dunántúli-középhegységet is magán hordozó lemeztöredék a földtörténeti jura időszakban (208-145 millió év között) a Tethys elnevezésű hatalmas óceán mélyebb régióiban helyezkedett el. A több ezer méteres vízmélységben különböző agyagtartalmú meszes iszapok rakódtak le, amelyek általában vöröses színezetűek voltak. A mélyebb vizek lakói voltak a ragadozó életmódot folytató ammoniteszek is, amelyek különböző mintázatú kőbelei szép számmal gyűjthetők a bakonyi jura rétegekből. A jura üledékképződésre jellemző volt, hogy hosszú idő alatt viszonylag kis vastagságú üledékes rétegek rakódtak le (szakszóval kondenzált volt a szedimentáció). A kőzetek vöröses színüket a bennük feloxidált vastartalmú ásványoktól kapják. Ezek a jura mészkövek bukkannak elő a Bakonyban több helyen, így a Tűzköves-árok környékén is. 
Az itt található ősmaradványokban gazdag rétegekkel először a Bakony nagy ismerője és kutatója, Rómer Flóris foglalkozott a 19. század második felében, akit Hantken Miksa követett. A fauna első monografikus feldolgozását a nagy földrajztudós, Prinz Gyula jelentette meg 1904-ben. A 20. század második felében Géczy Barnabás és Konda József foglalkozott az itt található ammonitesz-faunával. 
Az egymásra települő és felfelé haladva egyre fiatalabb jura kőzetrétegeket azért tanulmányozhatjuk ilyen kiválóan, mert itt régen bányászkodtak kőnyerés céljából. Azt viszont mindenkinek tudnia kell, hogy itt (is) a "mindent a szemnek" elv érvényesül: tilos a kőzetet megbontani és az ősmaradványokat elvinni. A képen egy hatalmas jura ammonitesz "hűlt helye" látszik csak, mivel az már egy magángyűjteményben díszlik. 
A védett geológiai feltárás közelében halad el az Országos Kéktúra jelzése is. 

A feltárás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet  

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET