MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
HETI ROVATOK
22
JÚN
2016
A nagyenyedi Kőköz kialakulása
A kedves erdélyi városka, Nagyenyed és a magyar turisták által közkedvelt Torockó között az országút az Enyed-patakot követi. Több kisebb települést is elhagyva Nagyenyed irányából, Nyírmező és Torockógyertyános között a látkép "összeszűkül", s több száz méter magas irdatlan sziklafalak közé fut be az országút: a Torockói-medence bejáratához, a híres nagyenyedi Kőközhöz érkeztünk. A mészkőben kialakult szurdok nem csak földtani és felszínalaktani különlegesség, hanem tudománytörténeti is! 
A Torockói-hegység az Erdélyi-szigethegység legkeletibb tagja, kb. 70 km hosszú gerince ÉK-DNy-i csapású. Döntő tömegét késő-jura korú mészkő és kréta flis építi fel, vulkanikus kőzetek csak foltokban jelentkeznek. A változatos kőzettani felépítéshez változatos formakincs is társul. A legszembetűnőbbek és leglátványosabbak azok a hatalmas szurdokvölgyek, amelyek a kemény, késő-jura korú zátonymészkövekbe vágódtak bele. 
A látványos szurdokok egyik kiváló példája a nagyenyedi Kőköz is, amelyet az Enyed-patak alakított ki a fent említett jura mészkőben. A vízfolyás őse pár millió évvel ezelőtt a jura mészköveket fedő, jóval fiatalabb és lazább üledéken kezdte el a völgyét kialakítani. Az idő előrehaladtával (és a terület lassú emelkedése miatt) a patak fokozatosan vágódott bele az alatta fekvő kőzetekbe, míg el nem érte a lazább üledékek alatt elhelyezkedő keményebb mészköveket. A korábbi kanyargós meder bevágódása, "átöröklődése" tovább folytatódott, aminek hatására kialakult a szurdok kacskaringós képe. Ezt a völgytípust a szakemberek epigenetikus völgynek nevezik. Cholnoky Jenő világutazó geográfus volt az, aki megalkotta ezt a fogalmat a 20. század elején, méghozzá az itteni kutatásai alapján. A Kőközre az antecedens völgytípus elnevezést is használhatjuk még, amely azt jelenti, hogy a vízfolyás egy emelkedő területen folyik át, s az emelkedéssel lépést tartva vágódik bele az alapkőzetbe. A szurdok létrejöttében a kőzettest mélyén található, fel- és összeszakadó barlangok is szerepet játszhattak. 
A nagyenyedi Kőköznek nem csak a kialakulása érdekes, hanem a történelme is. Sokszor tört itt ellenség a terület magyar lakóira!
A Rákóczi-szabadságharc ideje alatt sok enyedi magyar bujkált a szurdok oldalának barlangjaiban. 
A szurdok látványa akkor impozáns igazán, ha a két peremén futó turistaúton járjuk azt be, ahol az információ-szerzést tanösvény-táblák is segítik. 

A Kőköz pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET