MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
HETI ROVATOK
5
AUG
2016
A Mecsek tényleg mészkőhegység?
Az általános és középiskolai földrajzórára való, dogmává merevedett kérdésre a válasz a tanórán a következő lenne: igen. Viszont alaposabb földtani ismeretek birtokában a válasz: nem vagy nem egészen. A Mecsek hegység ugyanis hazánk egyik legváltozatosabb (és legbonyolultabb) felépítésű hegysége, amelyben éppúgy megtalálhatók a metamorf és magmás kőzetek, mint az üledékesek. A kérdést tovább elemezve természetesen azt azért leszögezhetjük, hogy a Mecsek felépítésében döntően különféle korú és típusú üledékes kőzetek vesznek részt. Erre cáfolunk rá viszont a következő kis írásunkkal, amely egy Komló melletti andezitbányával foglakozik. Kalandra fel!
Komló városának nevét meghallva legtöbbünknek az a kiváló minőségű, jura korú feketekőszén jut az eszébe, amely meghatározta a város fejlődését hosszú időn keresztül. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a Dunántúl egyik legjobb minőségű andezitjét is az egykori bányaváros mellett fejtik, a Macskaliki-bányában.
A földtörténeti miocén korban, úgy kb. 20 millió évvel ezelőtt egy hatalmas hasadék mentén forró andezites magma tört a felszínre, amely ott és a hasadékok mélyén egyenletesen, lassan hűlt ki. Az így létrejövő sötétszürke, néhol zöldes árnyalatú amfibolandezit a hűlési zsugorodás miatt összetöredezett. A lávakőzet felszíni elterjedési területe 4,1 négyzetkilométer, legnagyobb átfúrt vastagsága pedig 281 m. A területen mélyült 35 kutatófúrás közül egynek sem sikerült átfúrni az andezittestet, amely azt bizonyítja, hogy a vulkáni kráter nagy méretű és morfológiája meglehetősen változatos. Az andezit legfontosabb ásványai a plagioklász-földpátok, az amfibol, a magnetit, valamint a repedések hidrotermális elváltozásai mentén a különféle agyagásványok és a kalcit.
Az itt bányászott andezit kiváló kőzetfizikai paraméterekkel rendelkezik: megfelelő nyomószilárdságú, kopás- és fagyálló. Ezen tulajdonságok miatt jól alkalmazható zúzott formában, elsősorban út- és vasútépítésekhez. A környék nagy autópálya-építkezéseihez például innen vitték a zúzott követ, de a taszári katonai reptér alapozásánál is ezt használták fel.
A csatolt képen is jól látszik, hogy a teraszos kiképzésű bánya legmélyebb pontján egy időszakos tó alakult ki a felszíni és a felszín alatti vizek összegyűléséből. A bánya csak engedéllyel látogatható (ásványgyűjtőhely!).
Ezek után tehát csak óvatosan az iskolában akkor, amikor azt kérdezik, hogy "A Mecsek tényleg mészkőhegység?" Nem egészen...

A bánya pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET