MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
HETI ROVATOK
8
NOV
2016
A Mucsényi-fatörzsbarlang
Salgótarjántól nem messze, a magyar-szlovák államhatár szlovákiai oldalán fekszik a kicsiny falucska, Mucsény. A maroknyi magyar ajkú népességet rejtő településtől DNy-ra, kb. 1,5 km-re, sűrű erdők mélyén egy különleges genetikájú barlang nyílása kereshető fel. Képződése nem a "megszokott" barlang-keletkezési modellt követi, hisz nem a szénsavas víz oldó és koptató munkája hozta azt létre valamilyen karbonátos kőzetben (pl. mészkőben). Járjunk most ennek a nyomában!
A Mucsény környéki dombok anyagát döntően riolittufa és riodácittufa alkotja, amely kb. 20 millió évvel ezelőtt jött létre heves, robbanásos vulkáni működések során. Magyarországon ezt a földtani képződményt Gyulakeszi Riolittufa Formációnak (régen "alsó-riolittufa") hívjuk, míg a szlovák geológusok Bukovinkai Formációnak keresztelték el Trianon után. Ez a forró vulkáni törmelék a miocén földtörténeti kor első felében betemette az itt viruló szubtrópusi erdőt, annak minden fás- és lágyszárújával együtt. A vulkáni hamuban beágyazódott növények hosszú ideig rejtve voltak a külvilág elől, s csak az utóbbi pár millió évben hámozta ki őket az erózió a piroklasztikus kőzetek fogságából. A felszínre kerülő fatörzs szerves anyaga kimállott, s helyén egy hengeres üreg maradt vissza, amely egy ún. fatörzsbarlang, kialakulását tekintve igen ritka. Az egykori fa átmérője kisebb lehetett, mint a mai barlangé. 
A nemkarsztos barlangnak egyetlen, DK felé húzódó, 12 m hosszú, egyenes járata van, amely magassága 1,5 m, szélessége 2,5 m. A közel 5 m magas riodácittufa-szikla aljában nyílik a bejárat, 280 m es tengerszint feletti magasságban. 
A bejárat közelében, a plafon tufájában az egykori fa elszenesedett ágának maradványai is tanulmányozhatók, a barlang környéki kőzetekben pedig szép levélmaradványok gyűjthetők. 
Az egyedülálló barlanghoz jelzett út és tanösvény visz ki Mucsényból. 

A barlang pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET