MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
HETI ROVATOK
11
DEC
2016
Az alsótelekesi gipsz földtani környezete és bányászata
Alsótelekes községtől északkeletre található hazánk egyetlen, jelenleg nem működő gipsz-anhidrit külfejtése. A bányaterület bejáratát az Alsótelekes előtt induló, a műútról észak felé kiágazó földúton érhetjük el, kb. 1 km-t megtéve (a letérés helyét tábla is jelzi). A külfejtés látogatása engedélyhez kötött, ne próbálkozzunk illegális beszökéssel!
A méretes "gödörben" egy több tíz méter mélységű tó helyezkedik el, amely hosszú évek alatt gyűlt össze felszíni és felszín alatti vizek által táplálva. A terület legidősebb földtani képződményei a bányató mélyén, ill. annak jelenlegi vízszintje közelében lelhetők fel. A perm időszak végén és a triász időszak elején (kb. 240-250 millió éve) a Rudabányai-hegységet hordozó lemeztöredék ezen része egy sekély, trópusi lagúnában helyezkedett el (a lassú tengerelöntés a Tethys kinyílást jelzi). A meleg és száraz klímán a lagúna vize lassan bepárlódott (hiperszalinná vált) és oldhatóságuk fordított sorrendjében különféle sófélék (evaporitok) kezdtek kiválni. Az ún. szulfát-sók (pl. gipsz) kiválása kezdődött meg először, de itt a folyamat nem haladt tovább előre, ugyanis a rétegsorban kősót, kálisót, s egyéb más sóféléket már nem találunk. A több száz méter vastag gipszes és anhidrites összlet dolomit- és aleurolit-rétegekkel váltakozik. A fontos nemérces ásványi nyersanyag-összlet erősen gyűrt és tektonizált, hisz ezek az üledékek a legkisebb erőhatásra is képlékeny deformációt szenvedtek kialakulásuk után. 
A rétegsorban felfelé haladva még találkozhatunk különféle triász karbonátos kőzetekkel, de utána jelentős, cirka több mint 200 millió éves üledékhézaggal késő-miocén (pannon) tavi-mocsári képződmények következnek (Edelényi Formáció). A fotón ezt a fázist a sárgás színű, felső helyzetű üledékek képviselik. Jól látható egy feketés színű rész is, amely nem más, mint egykori mocsári körülmények között keletkezett lignit-rétegek erodált, lemosott maradványai. Ezek az egykori Pannon-tó partján képződött üledékek rejtették a Rudabánya mellett feltárt "ősmajmok" (pl. Rudapithecus hungaricus) leleteit is. A késő-miocén lakusztrikus-limnikus képződményeket negyedidőszaki fedőréteg zárja le. 
A területen a bányászati tevékenység az 1980-as években kezdődött, de jelenleg nem fejtik hazánk egyetlen felszínközeli gipsz-anhidrit előfordulását, hisz a hőerőművek ún. erőművi gipsze az itt található gipsznél nagyságrendekkel olcsóbb. A gipsz-külfejtés mellett jelenleg egy triász dolomitot fejtő bányácska üzemel. 

A külfejtés pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET