MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
HETI ROVATOK
12
JAN
2017
Az Óbányai-völgy és a Ferde-vízesés
A Kelet-Mecsek erdővel fedett bércei között, a "magyar Svájcnak" is nevezett területen bújik meg a kicsiny falucska, Óbánya. Az Árpád-kori eredetű település német ajkú lakói a 18. században érkeztek a területre, s ősi foglalkozásukat Óbánya német neve mutatja meg (Altglashütte, azaz a "régi üveghuta"). A közel száz főt számláló, mára már üdülőfaluvá váló településtől nyugatra kezdődik a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet egyik legvadregényesebb és leghíresebb völgye, az Óbányai-völgy. Járjuk be most ezt a közel 3 km-es hosszúságú völgyet, s ismerkedjünk meg földtudományi értékeivel! Kalandra fel!
Óbánya szélső házait elhagyva, nyugat felé haladva pár perces sétával érkezünk meg a pisztrángos tavakhoz, amelyek után a völgy összeszűkül, oldalai sziklássá és meredekké válnak. A továbbiakban a patak által létrehozott természetes geológiai feltárások sora következik egészen Kisújbányáig, amely mentén kiváló földtani megfigyeléseket tehetünk. Tehetjük ezt azért, ugyanis a patak bevágódása a Kelet-Mecsek szinte teljes középső-jura és alsó-kréta rétegsorát feltárja, nyitott könyvként mutatva be a terület változatos földtani fejlődéstörténetét és képződményeit. 
A völgy elején tengeri eredetű foltos mészkövek és márgák ritmikus váltakozásából álló rétegsor tanulmányozható, amely később fokozatosan megy át nagyobb karbonáttartalmú, kovás mészkőváltozatokba. Helyenként tűzkőgumók és rétegek is láthatók, s az ősmaradvány-tartalom is változatos lehet bizonyos szintekben (pl. ammoniteszek, belemniteszek, pelágikus kagylók). A völgy felső harmadában, már nem messze Kisújbányától egy varázslatos "zuhatag" állja utunkat, amely a Ferde-vízesés névre hallgat. A több száz millió évvel ezelőtt vízszintesen lerakódott, átlagban 10-15 cm vastagságú mészkő- és márgarétegek a tektonikai hatások miatt ma közel 30 fokkal kibillenve tanulmányozhatók. 
A közel 150-160 millió éves kőzetrétegekhez képest fiatalnak számítanak azok a forrásmészkövek (travertinók), amelyek az oldott karbonátokat tartalmazó, réteglapok között kiáramló (karszt)vizekből váltak ki. A forrásmészkövek képződése kb. 15 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett és még napjainkban is tart. A meszes víz szén-dioxid tartalmának elvonásában szerepet játszanak azok a moha- és zuzmó-félék is, amelyekre folyamatosan válik ki a friss mészanyag. A leglátványosabb, likacsos travertinóból álló képződmény a Csepegő-szikla névre hallgat. 
Az Óbányai-völgy földtudományi csodákban gazdag völgye a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet (Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság) egyik védett "gyöngyszeme".

A Ferde-vízesés pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
 
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET