MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
HETI ROVATOK
28
MÁR
2017
Kréta vulkánok nyomában a Kelet-Mecsekben
A Mecsek hazánk egyik legváltozatosabb földtani felépítésű és legbonyolultabb szerkezetű hegysége. Területén találhatók paleozoós kőzetek is, de döntő tömegét a földtörténeti mezozoóikumban képződött, döntően üledékes képződmények építik fel. A Nyugat-Mecsekben nagy területen nyomozhatók triász kőzetek, míg a Kelet-Mecsek vonulatait inkább jura és kréta képződmények alkotják. Ez igaz a Magyaregregy határában húzódó, vadregényes Vár-völgyre is, ahol tanösvény mutatja be a terület változatos földtani fejlődéstörténetét és képződményeit. A képen is látható feltárás a tanösvény egyik megállóját képezi. De vajon mit mutathat be az ott található ismertetőtábla? Járjunk most ennek a nyomában, kalandra fel!
A Mecsek földtörténetének egyik legkarakterisztikusabb epizódja a kréta időszak első felében lezajlott vulkanizmus volt. A Mecseket hordozó lemeztöredék a Pennini-óceán kinyílása miatt levált Eurázsiáról és önálló lemeztektonikai fejlődés útjára lépett. A Pennini-óceán hátsága mentén bázikus kemizmusú magmás tevékenység indult meg, melynek eredményeként bazaltos jellegű képződmények alakultak ki. A magma differenciációja miatt különleges kőzettípusok is létrejöttek (pl. fonolit, tefrit), amelyeket Hosszúhetény térségében bányásztak. A hatalmas vulkáni felépítmények a tenger szintje fölé is kinyúltak, ahol atollok jöttek létre, sekélytengeri élővilággal. A Mecsekben előforduló kora-kréta vulkanikus képződményeket a Mecsekjánosi Bazalt Formációba soroljuk. 
A Magyaregregy mellett található Vár-völgy földtani tanösvényének egyik leglátványosabb feltárása épp egy ilyen kora-kréta korú vulkanikus képződményt mutat be. A látványos, nyelvszerű lávabreccsa-padok kb. 130 millió évvel ezelőtt jött létre, amikor is a forró bazaltos láva tengervíz alatt folyt szét. A forró kőzetolvadék hideg vízzel találkozott, amely hatására a lávatest kérge megszilárdult, de a belseje még folyós maradt. Ennek hatására a megszilárdult kéreg felszakadozott, breccsásodott, beledolgozódott a még folyós, áramló részekbe. A látványos lávabreccsa-padokat a völgyben folyó patak eróziója hámozta ki a kőzetek "fogságából". A kőzet porfíros szövetű, s jellegzetes ásványai az augit, valamint különféle bázikus plagioklászföldpátok. 
A Vár-völgyben számtalan földtani és kultúrtörténeti csemegét kereshetünk fel, amelyek közül a turisták által leglátogatottabb a középkori Máré-vár maradványai.

A feltárás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET