MFV.HU
MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET
Kutatás, oktatás, környezetvédelem, természetvédelem, ismeretterjesztés és kultúra
HETI ROVATOK
13
ÁPR
2017
Csővár, egy középkori várrom és a triász/jura határ
Váctól kb. 20 km-re ÉK-re, patakokkal szabdalt dombvidék ölelésében fekszik Csővár. A település legfontosabb látnivalója a 333 m magas Várhegy csúcsán fellelhető középkori várrom maradványa, amely a faluból kb. egy órás sétával közelíthető meg. A romok felkeresése mellett viszont egy érdekes földtani "csemege" miatt is érdemes kicsit alaposabban szétnézni Csővár környékén. Kalandra fel!
Földrajzi értelemben véve a terület az Északi-középhegység (Cserhát) része, viszont földtani értelemben még a Dunántúli-középhegységben vagyunk. Ez úgy lehetséges, hogy a Dunántúli-középhegységet is magán hordozó szerkezeti egység mezozoós (középidei) üledékes kőzetei itt sasbércek formájában bukkannak ki a jóval fiatalabb üledékes kőzetek alól (ezért Duna-balparti rögöknek is hívjuk őket). Ilyen törésvonalak mentén kiemelkedő (tektonikus) sasbérc (horszt) a csővári Várhegy is. A szakemberek már régóta tudták, hogy a Várhegy térségében a triász földtörténeti időszak legfiatalabb kőzetei bukkannak elő, amelyek a ma érvényes litosztratigráfiai beosztás szerint a Dachsteini Mészkő Formációhoz tartoznak. Az 1990-es évek elején zajló kutatások során azonban olyan ősmaradványokat (radioláriák) írtak le a Vár-hegy oldalából, amelyek már a triász után következő jurában éltek. Ekkor vetődött fel a gondolata annak, hogy Csővár térsége egy potenciális helyszíne lehet a folyamatos triász/jura tengeri rétegsor előfordulásának. A később zajló részletes földtani kutatások megnyugtatóan bebizonyították, hogy a csővári Várhegy oldalának rétegsora valóban egy teljes és folyamatos triász/jura átmenetet mutat be. 
A Várhegy D-i oldalában a geológusok a természetes kőzetkibukkanásokat kutatóárkokkal kötötték össze, így egy közel 60 m vastagságban feltárt és 124 réteget tartalmazó feltárás-sort hoztak létre (Csővári Mészkő Formáció). A rétegsor alsó része késő-triász (rhaeti) korú, különféle fáciesű karbonátos képződményekből (mészkövekből) áll, míg a teteje már kora-jura (hettangi), ahol a tűzkő mennyisége már jelentősen megnövekszik a mészkövekével szemben. Az üledékes összlet egykoron (kb. 210-200 millió éve) egy lejtő és egy medence átmeneti zónájában rakódott le, a Tethys elnevezésű óceán parttól távolabbi övezetében. Összességében elmondhatjuk tehát, hogy a Várhegy oldalában feltáruló triász/jura határszelvény világszinten is ritkaságnak számít, hisz kevés olyan hely van, ahol ez a felszínen tanulmányozható. 
A Várhegy tetején álló középkori vár romjai mellől megkapó látvány nyílik a Nyugati-Cserhát lankáira. 
Ha van még időnk, feltétlen kapirgáljunk egy kicsit a Várhegy alatti Pokol-völgy egykori kőfejtőjében is, ahol a triász legfiatalabb kőzetrétegei bukkannak elő. 

A várrom és a feltárások pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
© 2008-2017 MAGYAR FÖLDTANI VÉDEGYLET